Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2075 az Országgyűlés, hogy mikor legyen az általános hatálybalépés, illetve mik azok a részei a törvénykönyvnek, amelyek alaposabb felkészülést igényelnek. Végül engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem mindenkinek, aki a vitában részt vett, aki segítette a munkánkat. Azért engedjék meg, hogy név szerint részben megköszönjem Rétvári Bence képviselő úrnak, aki nagyon sok módosító indítvánnyal segítette a munkánkat, Hankó Farag ó képviselő úrnak, aki úgyszintén, és kiemelkedően Kovács Szilviának, Szabó Évának és Szép Bélának, akik meggyőződésem szerint a legtöbbet tették a képviselők közül, hogy jó Ptk. szülessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK ( dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról a kormány október 30án, pénteken 12 óráig ad tájékoztatást; külön szavazási igényeket november 2án, hétfőig lehet előterjeszteni; és a módosító javaslatokról november 3án, kedden, a költségvetési törvényjavaslat szavazását követően határoz majd az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend ut áni felszólalás következik. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Horváth János képviselő úr, Fidesz, “A Budapesti Filharmóniai Társaság missziójáró l” címmel. Képviselő urat illeti a szó ötperces időkeretben. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Különleges ajándékkal lepte meg a Budapesti Filharmóniai Társaság a zeneszerető közönséget a zene világnapján, 2009. október 1jén. Né gy kamarakoncerttel, amelyek átszelték Budapestet Pesthidegkúttól Rákosmentéig. A koncertek helyszíne a Klebelsberg Kultúrkúria, a Bartók Emlékház, az Operaház Székely Bertalan terme, a rákoshegyi Bartók Zeneház volt. A műsorok gerincét Bartók Béla kamaram űvei jelentették. A hangversenyek a zenei élményen kívül különleges küldetést teljesítettek. Felidézték a XX. század és egyben az 1853ban Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság történetének három évtizedét. Erre Bartók Béla, a társas ág tiszteletbeli tagja, a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője életének egy fejezete adott lehetőséget, hiszen Bartók 1911ben költözött az akkori “Rákoskeresztúrnyaraló”nak nevezett községbe, 1912ben a mostani Bartók Zeneházba, majd 1940ben a Csal án utcai házból hagyta el Magyarországot. Felidéztük, hogy Klebelsberg Kunó, a legendás kultuszminiszter, aki szintén a társaság tiszteletbeli tagja volt, 1928ban, a társaság 75. éves jubileumán kimondta: “Sokkal nagyobb e zenekar megalapításának értéke n álunk, mint a nyugati nemzeteknél. Akkor és ott ez csak művészeti tett volt, nálunk nemzeti tett.” Tisztelt Képviselőtársaim! A Budapesti Filharmóniai Társaság művészei nem először vállalkoznak az újító szerepére. Elég, ha felidézzük a legközelebbi múltat, a 90es évek legelején, a rendszerváltás után elsőnek elindított kamarazenesorozatokat, amelyek a tradíciók felélesztésén túl egyaránt szolgálták a muzsikusok szakmai megmérettetését és az értékek megismertetését: az 1992ben létrehozott Budapesti Filhar monikus Hangversenybarátok Alapítványát, a 2006ban létrejött Mozart és Bartók “maratonokat” az Operaházban. Tehették, mert a rendszerváltás idején
