Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2074 De az a példa, amit ön mond, szerintem rossz példa, ez az örökbefogadás kérdése; rossz péld a a miatt a mondata miatt is, hogy nem volt lehetőség a megvitatására. Nem véletlen, hogy amikor a zárószavazás megtörtént szeptemberben, akkor már eltértünk a Házszabálytól, éppen azért, hogy legyen idő ezeknek a javaslatoknak a megvitatására. Az más kérd és, hogy a Ház egy része nem élt ezzel a lehetőséggel, és a 4 óra 40 perces vita helyett valóban csak egy óra vita volt róla. De rossz példa azért is, mert ott meg kellett változtatni a jogszabályt, hiszen közben az Országgyűlés elfogadott egy másik törvén yt, a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvényt, és annak kellett megfeleltetni ezt a szabályt is. Tulajdonképpen politikai vita volt, de nem tudom megállni, hogy ehhez is ne mondjak néhány mondatot, hogy valóban milyen okokból támadja az ellenzék egy része a polgári törvénykönyvet, és kérem, értsék meg, ha a gyanú legalábbis felmerül, hogy főleg politikai okok miatt, hiszem oly sok mindent támadnak kizárólag okok miatt. Eörsi képviselő úr már említette a H1N1 kérdését, ami nem jogi kérdés, de szám omra megdöbbentő volt, hogy az ellenzék egy része egy ilyen fontos nemzeti ügyet is arra használ fel, hogy a kormányt támadja, vagy a krízisalap kérdése, ami egy abszolút jó kezdeményezés, kormánypárti politikusok a saját pénzükből ajánlottak fel rá pénzt, ezt is támadta az ellenzék. De az, hogy hogyan változtak meg dolgok, emlékeztetnék az igazságügyi reformra; amit lehetett, az Orbánkormány idején visszacsináltak, vállalva az alkotmányellenességet is, amikor alkotmányellenesen változtatták meg például az ítélőtáblákra vonatkozó rendelkezéseket, de itt más területről is lehet példákat hozni. Azt hiszem, elég, ha az Erzsébet téri Gödörre utalok, ahol a Nemzeti Színháznak kellene állnia. Visszatérve a polgári törvénykönyvre: számomra eléggé meglepő volt a ma i vita egy része. Salamon képviselő úr négy kérdést fejtett ki, négy olyan tételt, amit a köztársasági elnök úr átiratából fontosnak tartott. Ezek valóban fontos kérdések, ezért összehasonlítottam azokkal a módosító indítványokkal, amelyeket benyújtottak f ideszes és kereszténydemokrata képviselők. A négy kérdés közül, amelyeket felsorolt, Salamon képviselő úr megmondta, hogy egyben nem ért egyet a köztársasági elnök úrral, kettőre nem adtak be módosító indítványt, amit itt elemzett, és a negyedik kérdés, am iről beszélt, ugyan beadtak módosító indítványt, de egészen más megoldást választottak, mint amit a köztársasági elnök úr javasolt. Így összesen három módosító indítványt adtak be, ebből kettő olyan téma, ami a köztársasági elnök úr levelében nem szerepel, a harmadik, amint említettem, az pedig egy más megoldás. Pont ez a harmadik kérdés az, amiről Eörsi képviselő úr is szólt, és számomra nagyon meglepő módon érzéketlenséggel vádolta a kormányt, ez a testvér és a testvére egyenes ági leszármazottjának a ház assága. (12.20) Tisztelt Képviselő Úr! Mi köze ehhez a jegyzőnek? Miért a jegyző mondja azt meg, hogy házasságot köthetnek, vagy nem köthetnek házasságot? Főleg úgy, hogy a törvény nem ad hozzá semmiféle kapaszkodót? Mert a jelenlegi szabályozás ez. És ami kor azt akarjuk, hogy az állam vonuljon ki minél több helyről az emberek magánéletéből, amihez nincs köze, én ezt nem gondolnám érzéketlenségnek. De a szocialista képviselők, elfogadva a köztársasági elnök úrnak az érveit, beadtak ehhez olyan módosító indí tványt, ami, ha már a köztársasági elnök úr fenn kívánja tartani ezt a rendszert, de a köztársasági elnök is hozzátette, hogy kell adni valami támaszkodót, ezt a támaszkodót meg kívánják adni. Az elévülés kérdésében úgy tűnik, hogy a Szabad Demokraták Szöv etsége meglehetősen egyedül maradt a vitában, hiszen mind az ellenzék többi része, mind pedig a kormánypárt az eredeti javaslattal ért egyet. Én most nem kívánom megismételni azt, amit ezzel kapcsolatban elmondtam. A jogászi szakma véleménye szintén sok he lyről felmerült. Nagyon sok mindenben változott a kormány álláspontja, éppen a szakmai vélemények alapján. Úgy látom, hogy leginkább most már arról van vita, hogy a Ptk. különböző részei mikor lépjenek hatályba. Ez nem ennek a törvénynek a kérdése, azt vis zont tényleg alaposan át kell gondolni, amikor majd az úgynevezett Ptké.t tárgyalja
