Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2039 törvény, mely a mindennapi élet ennyi összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvénykönyv. Nincsen még egy olyan törvény, amelyet olyan g yakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint ez.” Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben Sólyom László köztársasági elnök úr szavait abból az átiratból idéztem, amelyben az elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új polgár i törvénykönyvről szóló törvényt. Az elmúlt hónapokban és években számos alkalom kínálkozott arra, hogy a szakma és a politika terén egyaránt megvitassuk álláspontjainkat, nézeteinket az idézett szövegben meghatározott fontosságnak megfelelő felelősséggel a polgári jog új kódexéről. A szocialista frakció erre mindig készen állt akár a parlamentben, akár a nyilvánosság egyéb színterén, a Fidesz és KDNP képviselői azonban folyamatosan kitértek az érdemi viták elől. A kezdetektől csak formális kifogásokat foga lmaztak meg, illetve egyfajta vádként minősítő szavakat használtak a megegyezés, a szakmai párbeszéd és a jobbító együttműködés helyett. Az újra megnyitott vita most újfent lehetőséget ad arra, hogy minden képviselőcsoport kifejthesse álláspontját a kódex szövegjavaslatáról, a köztársasági elnök úr átiratáról és a beterjesztett módosító javaslatokról. Elsőként tájékoztatom az ülésen részt vevő képviselőtársaimat, valamint az ország nyilvánosságát is, hogy a szocialista frakció felelősséggel várja a törvényj avaslat újratárgyalását, hiszen úgy gondoljuk, hogy Magyarország új magánjogi kódexének, az új polgári törvénykönyvnek a lehető legtökéletesebb tartalmat és formát kell nyernie. A köztársasági elnök úr levelében áttekinti a törvényjavaslat megszületésének kronológiáját, és hangot ad nemtetszésének annak kapcsán, hogy a törvényjavaslat szeptemberi záróvitája során az előirányzott 4 óra 40 perces időkeret helyett csupán egy órán át tartott a vita. A figyelmesebb érdeklődők természetesen maguk is tapasztalták, de a tisztánlátás kedvéért most újra fölhívom a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat záróvitájában a fideszes és kereszténydemokrata képviselők összesen alig 15 percet szóltak, majd a tárgy jelentőségét figyelmen kívül hagyva, esküvel erősített köteleze ttségüket mellőzve elhagyták az üléstermet. (9.20) Magatartásuk egyben minősíti is őket. Nem a szocialista képviselőkön múlt tehát az, hogy a tervezettnél rövidebb ideig tartott a záróvita. Látni kell, hogy a Fidesz és a KDNP politikai hasznot remél attól, hogy az új polgári törvénykönyv még véletlenül se a szocialista kormány nevéhez kötődhessen. Ez az indítéka annak, hogy nem a legjobb tudásuk szerint segítik a magyar vállalkozások versenyképességének javítását, a gyengébb pozícióban lévő emberek esélyeit erősítő szabályok mielőbbi megalkotását. Tisztelt Országgyűlés! A törvény megszületésének körülményeit illetően pár dolgot újra szükséges tényszerűen tisztázni az Országgyűlés, egyben az ország nyilvánossága előtt. A törvényjavaslat benyújtását hosszas el őkészítő munka előzte meg. A koncepció tervezetének előkészítése 1998ban a Hornkormány határozata alapján indult, majd folytatódott az Orbánkormány idején is. A szakértői munkacsoport által előkészített szabályozási koncepciót már a Medgyessykormány fo gadta el 2003 januárjában, amelynek alapján megkezdődhetett a normaszöveg kidolgozása. A széles körű tematikus egyeztetések, a nyilvános vitára bocsátott normaszövegtervezetek lehetőséget adtak arra, hogy mind a szakmai szervezetek, mind a civil szervezet ek kifejthessék véleményüket, javaslatot tegyenek a szabályozás tartalmára. Éppen a társadalmi konszenzus megteremtése, a meglévő és egyben méltányolható érdekkülönbségek összebékítése érdekében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folytatta 2007től az egyeztetéseket, amely új szakaszt jelentett a normaszövegtervezet előkészítésében. Az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatról két szakmai konferenciát is rendezett az igazságügyi tárca tavaly novemberben és idén januárban is. A polgá ri jogi kodifikációs bizottság legtöbb tagja nemcsak a konferenciákon való aktív részvétellel, hanem a törvényelőkészítőkkel folytatott szakmai konzultációkkal is segítette, hogy a törvénykönyv előkészítésének ezen szakasza is eredményes legyen. Több egye ztetésre került sor
