Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2037 szerepelnek olyanok, amelyek a törvénykönyvön belül egyes rendelkezések áthelyezésére, ille tve átszámozására vonatkoznak. Így a belátási képesség hiánya miatti semmisséget szabályozó rendelkezés a kiskorúakra és a nagykorúakra egyaránt vonatkozhat, ezért inkább a cselekvőképesség általános szabályai közé valók. A szerződés hatálytalanságáról és a bírósági úton nem érvényesíthető követelésekről valóban indokolt önálló címben rendelkezni. Egyes esetekben a normaszöveg tartalma megállapítható, de annak egyértelműbbé tételére irányul a köztársasági elnöki javaslat. Így például a közö s tulajdon megszüntetésének egyik módjaként szerepel a törvénykönyvben a társasháztulajdon létesítése, holott a társasházak egyes részei, például a lépcsőház, közös tulajdonban vannak. Az érintett rendelkezés átfogalmazásával elkerülhető egy esetleges érte lmezési probléma. A törvénykönyv a családi szféra védelmében tartalmazta a családi viszonnyal összefüggő jognyilatkozatok bírósági pótlásának tilalmára vonatkozó szabályt. A családi viszony kifejezés azonban, ahogy arra a köztársasági elnök úr rámutatott, túl tág. Egyértelművé kell tenni, hogy a jognyilatkozatok pótlásának csak a személyek vagyoni viszonyaival összefüggő nyilatkozatok megtagadása esetén van helye. Hiányosságokra is rámutat a köztársasági elnöki levél. Így a személyhez fűződő jogok védelméne k általános szabályát követően indokolt a nevesített személyhez fűződő jogok között szerepeltetni az emberi méltósághoz való jogot. A hatályos Ptk.val egyezően - és egyébként a szakértői javaslattól eltérően - szükséges rendezni a többszöri eladás esetét, az úgynevezett birtokkal megerősített jogcím szabályával. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy sajtóvisszhangja volt egy évente csak néhány párt érintő ügynek. A hatályos családjogi rendelkezések szerint érvénytelen a testvér testvére vér szerinti leszármazójá val kötött házassága, de ez alól a jegyző felmentést adhat. A hatályos szabályozás hiányossága, hogy nem tartalmaz szempontokat a jegyző számára ahhoz, hogy milyen alapon adja vagy ne adja meg a felmentést. Ezt a problémát két módon lehet megoldani. Vagy n e adhasson felmentést a jegyző a házassági akadály alól, erre irányul a Fidesz és a KDNP képviselői által benyújtott módosító javaslat, vagy a szabályozás tartalmazzon szempontokat a jegyző számára, ez utóbbira irányul a köztársasági elnök felvetése és az MSZPs képviselők által benyújtott módosító javaslat. Néhány kérdésben szakmai álláspontunk nem egyezik a köztársasági elnök úr véleményével. Az új Ptk., szemben a hatályos szabályozással, a foglaló átadásának időpontját nem köti a szerződés megkötésének i dőpontjához. A szabályozás ugyanis figyelemmel van arra, hogy a gyakorlatban, főként vállalkozások között a foglaló nyújtása átutalással történik, így ennek időpontja elválik a szerződéskötés idejétől. (9.10) A köztársasági elnöki észrevétel abból indul ki , idézem, hogy “A vonatkozó bírói gyakorlat azt a következetes álláspontot képviseli, hogy a felek fogalomhasználata önmagában nem meghatározó jelentőségű a foglaló ebbéli jogi minőségének megítélése szempontjából. Ilyenkor a bíró a felek szerződéskötéskor tett nyilatkozatai és magatartásuk gondos vizsgálata alapján határoz. Ha azonban a foglaló elveszti egyik, a külső vizsgáló számára is egyértelműen bizonyítható tulajdonságát, tudniillik a teljesítés időpontját, akkor valójában tovább nehezedik a már önma gában és jelenleg hatályos rendelkezés mellett is nehezen eldönthető kérdés, hogy a szerződéskötés kapcsán átadott pénzösszeg előlege vagy foglaló.” Álláspontunk szerint a tényleges élethelyzeteknek jobban megfelelő szabályozásra van szükség, amely nem je lent gondot a bírói jogalkalmazásban sem, hiszen a jövőben a bíróságnak nem a felek szerződéskötéskor tett nyilatkozatai és magatartásuk, hanem emellett a foglaló nyújtásakor tett nyilatkozataik és magatartásuk vizsgálata alapján kell döntenie.
