Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
2032 korhatár alatti nyugdíjba vonulók számára, azaz mindezeknek - így a fegyveres testületből szolgálati nyugdíjba menőknek is - nem lép hatályba 2010. január 1jén a keresetkorlátozás intézménye. Ugyanakkor az előt erjesztés módosító indítványában fenntartják a keresetkorlátozást a 2008. január 1je után nyugdíjba vonulóknál. Másodszor: a módosító indítvány első részében a havi jövedelemszerzés korlátjait a mindenkori legkisebb munkabér 150 százalékában határozzák me g, és az éves keresethatár elérésekor új elemként lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a felfüggesztés bejelentését a nyugdíjas maga is megtehesse. Ez eddig nem volt. A kormány képviseletében a módosító indítványt ugyancsak nem támogatták. A kormány álláspontja a törvényjavaslat és a benyújtott módosító indítvány tekintetében is eltér a benyújtók szándékától. Ezt hangsúlyozni kívánjuk. A kormány álláspontja szerint csak azoknak a nőknek a keresetkorláteltörlését támogatná 2010. január 1jétől, akik már előrehozott öregségi nyugdíjban vannak. Ergo ebből az következik, hogy a kormány az összes többi korhatár alatti nyugdíjasnál nem támogatja a keresetkorlát eltörlését. A nyugdíjkorrekcióról szóló törvényjavaslat végrehajtásának anomáliái között megemlí tjük, hogy a nyugdíjkorrekciós törvény 2009. január 1jére esedékes külön nyugdíjemelését 970 ezer nyugdíjas tekintetében a kormány először szeptember 1jei hatállyal emelte volna meg, majd ezt az időpontot 2010. január 1jére eltolta. (15.00) Nagyon nagy kiesést jelentett. A nyugdíjkorrekciós törvény a rokkantnyugellátásban részesülők nyugdíjkorrekciójának végrehajtását törölte, azaz a 2005ben elfogadott törvény utolsó elemét nem hajtják végre. Ezzel több mint 450 ezer rokkantnyugellátásban részesülőtől á tlagosan évente 60 ezer forintot vesznek el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezzel szeretném most befejezni, és azzal, hogy az egyik szemem sír, a másik sem nevet - nem volt véletlen a bevezető mondataimnál. Köszönöm szépen. E LNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm a képviselő úr hozzászólását. Elnöki jogkörben élve megadtam önnek az egyperces hosszabbítási lehetőséget. További hozzászólót nem látok a vitához. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi: Igen.) Igen, úgy látom. Megadom a szót Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonynak. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! E lőterjesztő képviselőtársam nevében is szeretném megköszönni önöknek a munkának ebben a szakaszában, hogy nagyon érdemi és nagyon alapos vitán esett át ez a módosító javaslatunk, amelynek az előzményéhez azért azt tudni kell, hogy mi magunk is tisztában va gyunk s voltunk azzal, hogy az egyik legérzékenyebb tétele a költségvetésnek és a társadalmi ellátásunknak a nyugdíjrendszer, és bizony ehhez a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni hihetetlen nagy elszántságot és alapos körültekintést kell hogy mutasson, nem kön nyű dolog. Mi mégis megtettük, amivel azért nem arattunk osztatlan elismerést, ezt mi éreztük és tudjuk. Ami mégis motivált bennünket, az az, ahogy Iván professzor úr, képviselőtársam említette, hogy 1996ban egy olyan mélyreható, nagy társadalmi változás keletkezett azáltal, hogy hozzá kellett nyúlnunk a nyugdíjtörvényhez, amely aztán egymás után generálta a problémákat; a problémákat, kedves képviselőtársaim, mert nagyon jól tudjuk és érezzük, hogy ma Magyarországon az úgynevezett nyugdíjkorcentrum, tehát hogy mikor vonulnak nyugdíjba az állampolgárok, lényegesen alatta van annak, amit az európai átlag mutat. Tehát kétségtelen, hogy olyan intézkedéseket kellett tenni az átmeneti időszak ellenére is, amelyek megemelik ezt a nyugdíjkorcentrumot, hiszen egyre tovább élünk, egyre tovább, egyre hosszabb
