Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2024 Viszonylag sok kérdés vetődött fel a bizottsági vita kapcsán a vállalkozói közintézmény kapcsán, ahol, mint ahogy említettem, elsősorban azokat a garanciákat kérték számon a bizottság tagjai, aminek alapján az intézmény vagyona megőrizhető , illetve megfelelő módon hasznosítható. A tervezett jogszabály olyan feltételrendszert rendel ehhez a feladathoz és olyan döntési mechanizmusokat, ahol úgy néz ki, hogy kinyílik ez a lehetőség az ilyen irányú vállalkozások esetében, valóban erősödhet a ga zdasággal való kapcsolat, de ez a fajta védelem és feltétel megteremtődhet. Ennek a jogi garanciáját több esetben is kérték a bizottság tagjai. A kutató egyetemekkel kapcsolatban is több kérdés merült fel. Úgy látjuk, hogy a kutató egyetemek egyfajta minős égi elismerést jelenthetnek a felsőoktatás intézményeinek, viszont egyértelműen megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kutatóegyetemi státus kialakításához a feltételrendszer és a szabályrendszer kellőképpen ebben az időszakban nem állt rendelkezésre. (14. 20) Ezt meg kell vitatni, és egyértelműen fontosnak gondoljuk azt, hogy a kutató egyetemek nem választhatók szét a különböző térség- és területfejlesztési folyamatoktól, a régiók fejlesztési folyamatától, a pólusprogramoktól, a tudáscentrumoktól, tehát eze ket a szempontokat kellőképpen össze kell rendezni ahhoz, hogy a kutatóegyetemek egyfelől fejlett alap- és alkalmazott kutatói hátteret is jelentsenek, de egyben Magyarország térség- és területfejlesztését is kellő hatékonysággal szolgálják. Örömünkre szol gált a szakkollégiumi kiválósági program, a szakkollégiumok rendszere kiválóan működik a felsőoktatásban. Ez a minőségi elismerés és lehetőség szervesen illeszkedik a nemzeti tehetségprogram kiválósági alprogramjához. Ez a módosítás ezt a területet is szol gálja. Összességében úgy látta a bizottság, hogy további részletek, módosítások figyelembevételével a jelenlegi felsőoktatási törvény általános vitára alkalmas. Ez volt a többségi vélemény, és adott esetben a szükséges módosító indítványokkal a vitás kérdé sek rendezhetők. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt fogja ismertetni. Parancsoljon! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottságban megfogalmazódott az a kisebbségi vélemény is, amelyet röviden megpróbálok összefoglalni. Az egyik komoly aggály azzal kapcsolatba n merült fel, amit egy évvel, lassan másfél évvel ezelőtt elmondtunk a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény változtatása kapcsán is. Nevezetesen: a vállalkozói közintézet, és annak a felsőoktatásra történő alkalmazása mivel jár. Élünk azzal a g yanúval, és munkálkodik bennünk az a félelem, hogy ez a felsőoktatás privatizálását készíti elő és azt jelenti. Ezzel nem tudunk egyetérteni. Nem tudunk egyetérteni azzal sem, hogy egy felsőoktatási intézményen belül szervezeti egységeket jogi személyiségg el lehessen felruházni. Ez ugyanis azt eredményezné a mi véleményünk szerint, hogy a rektori felelősségre vonatkozó törvényi passzusnak nem lehet eleget tenni, és ezzel lényegében egy intézmény több önálló, kisebbnagyobb egységre esik szét, magyarán: több fejűvé és díszpinttyé válik a rektori tisztség. Az oktatás van csak nevesítve mint alaptevékenység a törvénytervezetben, jóllehet a felsőoktatásról szóló törvény más passzusai az egyetemekre vonatkozóan a kutatást is idesorolják. Az oktatóknak oktatási és kutatási feladataik vannak, de ez a törvény, ez a módosítás csak ezt nevezi meg, az oktatást mint alaptevékenységet, amit nem lehet jogi személyiségi formában kiszervezni; ezek szerint a kutatást sajnálatos módon akkor lehet, és ezt megint csak aggályosnak tartjuk, hogy ilyen esetben a munkajogi kérdésektől kezdve számos egyéb jogi probléma is felmerülhet.
