Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1997 Nagyon röviden, ha ellenzéki képviselőként rövid kritikai észrevételeket szabad megfogalmazni, akkor kettőt tennék. Egyrészt önmagában egy kicsit problémásnak tartjuk, de természetesen ez elsősorban nem ennek a törvényjavaslatnak a vi tájához tartozik, hanem általában véve a Gt.re vonatkozóan, hogy ahogyan az idő múlása az elmúlt húsz évben a különböző gazdasági társaságokról szóló törvény módosításait, illetve annak új változatában történő előterjesztését jelentette, a szabályozás saj nos mindig bonyolultabbá, nehezebben értelmezhetővé vált. Azaz nagyjából hasonló a szakma véleménye arról - többen is megfogalmazzák , hogy a legelső volt a legkönnyebben értelmezhető, a legvilágosabb, a legegyszerűbb; kár, hogy mindig egyre bonyolultabbá válik a szabályozás, de ennek talán egy zárójeles megjegyzésnek kell lennie. Idetartozik a témához, és örömmel olvastam, illetve hallottam a sajtóban, a rádióban azt, hogy a közzétételi és illetékbefizetési visszaigazolásra vonatkozóan a kormányzat határo zott lépésre szánta el magát, és az a határidőcsúszás, ami jelenleg a Kincstár visszaigazoló magatartása miatt egyértelműen létezik, ez a többnapos időeltolódás végre megváltoztatásra kerül. Ezt kimondottan örömmel üdvözlöm, és örülök, hogyha egy ilyen ren delet végre megoldja ezt a problémát. Remélem, minél előbb megtörténik, és valóban hatékony megoldást ad, és akkor Magyarországon valóban néhány óra alatt vagy akár egy óra alatt is céget lehet alapítani. Egyetlenegy rendelkezés, amit nem értek, ez a 13. § rendelkezése, a munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó, a polgári perrendtartást módosító szakasz. Bevallom őszintén, többször is megnéztem a törvényjavaslatot, hogy rosszat olvasoke, vagy hogyan kerül ez ide, mert egyszerűen nem értem a tartalmi ös szefüggést sem a Gt.re, sem a cégeljárásra vonatkozóan. Úgy gondolom, ilyen alapon akár a rendőrségi törvényt vagy a környezetvédelmi törvényt is módosíthatnánk egy szakasz erejéig. Az egyszakaszos módosítás önmagában nem jelent sokat, de nagyon sokatmond ó az a helyzet, amely eredményeként ez kialakul. Tudniillik azt, hogy a magyar jog ma áttekinthetetlen, sajnos, szinte mindannyian tudjuk. Az olyan típusú módosítások miatt válik azzá, amilyen ez is. Ennek a törvényhelynek semmi keresnivalója ebben a törvé nyjavaslatban. Az Alkotmánybíróság nemegyszer, nem egy határozatában, már sokszor megállapította azt, hogy egy törvényjavaslat esetében az úgynevezett - csúnya kifejezéssel élve - saláta jelleg mikor megengedhető: ha tartalmi, időbeli és egyéb összefüggése k kapcsán szinte nélkülözhetetlen a kapcsolódó törvények módosítása, akkor lehet indokolt más törvényeket módosítani egyébként oda nem tartozó területre vonatkozóan. Itt ezt én nem tudtam felfedezni, lehet, hogy csak az én hiányos ismereteim és felületes o lvasásom miatt történt, de ez többszöri elolvasás után is így maradt. (12.20) Így aztán azt tudom mondani, hogy a támogató nyilatkozatunk változatlanul fennáll, ezzel a kiegészítéssel. A törvényjavaslatot egyébként támogatni tudom. Köszönöm szépen a figyel met. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Kérdezem államtitkár urat, kíváne élni a hozzászólás lehetőségével. (Dr. Avarkeszi Dezső nemet int.) Nem. Az általános vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.
