Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1988 ilyen, ha valaki a lopást zseblopás útján valósítja meg, ilyen, ha valaki a lopást mond juk, álkulcs használatával valósítja meg. Ezekben az esetekben tehát, ha ez a körülmény még megállapítható az elkövetés mellett, akkor a büntető törvénykönyv a szabálysértési értékhatárra elkövetett lopást ma is bűncselekményként kezeli. Ugyanígy bűncselek ményként kezeli a szabálysértésre elkövetett lopást akkor is, ha az a folytatólagos egység körébe vonható, avagy üzletszerűen követik el. Nincs tehát másról szó ebben a javaslatban, mint arról, hogy ha az Országgyűlés elfogadja az előterjesztést, akkor a h atóságnak nem kell az üzletszerűséget ahhoz bizonyítani, hogy bűncselekménnyé váljon a szabálysértésre elkövetett lopássorozat. Azt gondolom, ez egy helyes jogalkotói hozzáállást tükröz, tekintettel, ahogy mondtam, a bűnözési struktúra alakulására. Tehát e bben a speciális esetben lejjebb szállítja az értékhatárt. Kérdés, és ezt nyilván államtitkár valamikor majd a zárszóban meg fogja válaszolni, hogy nem lennee célszerűbb, vagy nem kéne megfontolni azt esetleg, hogy a büntető törvénykönyv rendszerében szab ályozza a jogalkotó az értékegybefoglalást, ugyanúgy, ahogy az előbb említett példáim során a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopást, a zseblopás útján elkövetett lopást vagy éppen az üzletszerűen elkövetett szabálysértési értékre megvalósított lopást, ami ilyenformán bűncselekménnyé válik. Azonkívül, hogy úgy gondolom, ez jogtechnikailag talán szebb megoldás lehetne vagy lenne, nagyon könnyen meg is valósítható, könnyen beépíthető a felminősítő körülmények rendszerébe. Ha pedig a fogalommal lenne probl éma a Btk. rendszerén belül, akkor itt egy egyszerű értelmező rendelkezéssel a 137. §ban ez a probléma orvosolható. Azért gondolom ezt talán szerencsés - vagy legalábbis meggondolásra, átgondolásra érdemes - megoldásnak, ugyanis mi történik akkor, ha az é rtékegybefoglalás során a felminősített szabálysértés bekerül a Btk. rendszerébe? Ha ezzel együtt üzletszerű is, akkor az üzletszerűség, hadd fogalmazzak úgy, a frissen bekerült, szabálysértésből bűncselekménnyé avanzsált magatartást még egy kategóriával följebb fogja minősíteni? Vagy pedig úgy fog működni, ahogy egyébként szerintem kéne, hogy annak ellenére, hogy több felminősítő körülmény megvalósul egy cselekmény során, ugyanúgy vétségi alakzat marad, ha a szabálysértési értékhatár alatt követik el a bű ncselekményt. De mivel, hadd fogalmazzak úgy: ez kívülről érkezik majd a Btk.ba, ezt a problémát esetleg felvetheti. Ezért talán érdemes lenne azt meggondolni, hogy jogtechnikailag érdemese ezt így szabályozni, vagy pedig az előttünk fekvő megoldást kell változtatás nélkül elfogadni. Azt megjegyzem, hogy a jogpolitikai célt és a konkrét eredményt illetően is pontosan ugyanoda szeretnék eljutni, pontosan ugyanaz az én elképzelésem is, mint ami az előterjesztőé volt a javaslat benyújtásakor. Amit a továbbia kban még fontosnak tartok kiemelni: a rendőrség eljárási kötelezettségét szabálysértési ügyekben, amit a 10. § szabályoz. Ahogy itt többen elmondták, és erre nem térnék ki, hiszen államtitkár úr is, Balogh László képviselőtársam is elmondta ezt, valóban ni ncs meg a jegyzőknél az a szakértelem, ami az ilyen ügyek felderítéséhez szükséges. Ezért nagyon helyes az, hogy a rendőrség a halaszthatatlan eljárási cselekményeket foganatosítani köteles, akkor is, ha nála teszik a feljelentést, akkor is, ha nem. A rend őrségnek azokat a nyomozási cselekményeket kötelessége lesz a javaslat elfogadása után elvégezni, amit a jegyző nem tud, és ezzel, úgy hiszem, a felderítés és a felelősségre vonás is sokkal hatékonyabb lesz. Egyetértek azzal, hogy egyébként a jegyzői hatás körből nem érdemes és nem kell elvonni a teljes eljárás lefolytatását, és átadni a rendőrségnek. Ez teljesen szükségtelenül róna többletterheket a rendőrségre. Ahogy Balogh László említette, és ez valóban elhangzott a bizottsági ülésen is, a többletfeladat okra, amelyek a rendőrségre hárulnak a törvénymódosítási javaslat elfogadása után, erre az anyagi hátteret a költségvetés biztosítani fogja, hiszen jelentős többletforrásokhoz fog jutni a jövő évben a rendőrhatóság. Professzionális eljárást biztosít tehát a megoldási javaslat, nem helyezi át a teljes hatáskört, a rendőrségnek túlzott leterhelést nem jelent, és a forrás is megvan rá. Amit még fontosnak tartok kiemelni, a sértetti jogok előtérbe helyezése. Azonkívül, hogy a javaslat a hatóság kötelességévé te szi azt, nagyon helyesen, hogy ezekben az ügyekben, ahol, ne felejtsük el, a legmagasabb elkövetési érték 20 ezer forint lehet, a hatóságnak kötelező legyen arról
