Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÁSTHY TAMÁS, a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1982 Nagyon lényeges szabálynak tartom, hogy a felső korhatár elérése előtti öt évben átrendezés címén nem lehet felmenteni. Tehát a törvényjavaslatnak az a koncepciója jól kiolvas ható a szabályokból, hogy egyszerre próbálja mobilabbá tenni a szolgálatteljesítést, helyben és szervezetileg is, hiszen tartalmaz szabályokat arra is, hogy a különböző szervekhez vezénylés könnyebbé váljék, tehát egyszerre tartalmaz ilyen fajta koncepciót , és egyszerre tartalmaz védelmi szerepet is a törvényjavaslat, ami az állomány élet- és munkakörülményeit, a szervezethez való tartozást hivatott erősíteni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mindezek alapján a törvény javaslat elfogadását a jelenlegi szövegét illetően is jó szívvel tudom ajánlani a tisztelt Országgyűlésnek. A szocialista frakció támogatja a törvényjavaslatot, de ismételten hangsúlyozom, hogy nyitottak vagyunk ebben a megközelítésben, amiről beszéltem, a z expozé is szólt erről, és maga a törvényjavaslat is megjeleníti, ebben a koncepcióban a jelenlegi kötöttségekre is figyelemmel minden értelmes módosító javaslatra nyitottak leszünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönö m, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt közös álláspontját Básthy Tamás képviselő úr fogja ismertetni, úgyszintén 20 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. BÁSTHY TAMÁS , a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat kiemelt fontosság ú, nagy figyelmet érdemel, hiszen a rendőrség, a honvédség, a vám- és pénzügyőrség, a tűzoltóság tevékenysége, annak színvonala, az e területeken hivatásszerűen dolgozók életminősége, munkakörülményei, biztonságérzete és hangulata meghatározó, az egész mag yar közéletet jelentősen befolyásoló tényezők. Egyáltalában nem mindegy, hogy az úgynevezett hivatásosok milyen egészségi és mentális állapotban végzik munkájukat, milyen életszínvonalat képesek biztosítani családjuknak, gyermekeiknek, milyen jövőképpel, é letpályakilátásokkal veszik ki részüket a mindennapi munkából, és mit sugároznak környezetükre. Nem elegendő, bár fontos a korszerű, biztonságos felszerelés. A legkönnyebb talán mégis ezt biztosítani, mert ennek elsősorban a költségtényezők a meghatározói . Sokkal inkább vagy legalább ilyen mértékben meghatározók az egyéb tényezők és körülmények, amelyek az állomány közérzetét befolyásolják. Ezeket ez a törvény lenne hivatott szabályozni, biztosítani, így nem véletlen, hogy 1996 óta oly sokszor nyúlt módosí tásokkal a törvényhez a parlament, s az új kihívásoknak, a megváltozott körülményeknek kisebbnagyobb változtatásokkal próbálta megfeleltetni a törvényt. Időközben nagyon jelentős változások történtek - például a rendőrség és határőrség összevonása talán a legjelentősebb volt ezek közül , amelyek alapvetően változtatták meg a hivatásosok élet- és munkakörülményeit, és a szervezetek munkájára alapvetően és sokszor nem a törvényhozók szándékának megfelelően hatottak. Ilyen változás például a rendezvények nag y számú biztosítása s az ebből adódó úgynevezett külszolgálatok számának, idejének növekedése, amely alapvetően befolyásolja a hivatásosok közérzetét, akárcsak az ismert belpolitikai helyzet következtében bekövetkező, szinte állandósult tömegoszlatásokban és más műveletekben való részvételek növekvő száma. Mindez érzékelhetően súlyos mértékben rontja a hivatásosok közérzetét, s az alacsony átlagbérek pótlására a legkülönbözőbb, sokszor az alapfoglalkoztatással összeférhetetlen, azzal ellentétes jövedelemsze rzésre kényszeríti a hivatásosokat, amely egészségi és mentális korai elhasználódáshoz vezet, s ez az ilyen testületekben beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért a szövevényes és bonyolult összefüggéseket érintő törvény előttünk fekvő ismételt módosítása a KDNP és a Fidesz véleménye szerint nem alkalmas a problémák kezelésére, csak egy új, a megváltozott kihívásoknak mindenben megfelelő, átfogó törvény lenne képes a fennálló
