Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELETI GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1972 egy esetben nehéz, fizikailag, pszichikailag nagyon nehéz és komoly igényeket felvető szolgálat elismeréseként, amit a katonáink a honvé delem érdekében akár külföldi misszióban, akár idehaza a kiképzés vagy természeti katasztrófa elhárítása során bizonyítanak és mutatnak fel. Nagyon lényeges, amiről a miniszter úr is szólt, hogy a Magyar Honvédség megtartóképességének erősítése érdekében k ülönböző jogszabályok kerülnek bevezetésre. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy akkor, amikor az önkéntes szerződéses hadsereg ideája került kialakításra, azt gondoltuk, hogy sokan fognak szerződéses alapon a hadseregben katonai szolgálatot vállalni, és lehetős ég szerint 1012 évig is benn maradnak, vagy még tovább, hiszen úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan életpálya lesz, ami a fiatalok körében népszerűséget vív ki. (10.10) Sajnos, ezt az élet nem igazolta vissza, viszonylag nagy a lemorzsolódás a hadseregben abb an az értelemben, hogy három év elteltével, a kötelezően aláírt három év letöltése után sokan vesznek búcsút a hadseregtől, pedig a kiképzésen beléjük ölt - idézőjelben mondom, hogy beléjük ölt - összeg és a hadsereg eszközeinek a felhasználása többet érde melne abban az értelemben, hogy nyilván olcsóbbá válna, ha hosszabb szolgálati időt vállalnának. Ezért a törvénymódosítás tartalmazza egy úgynevezett szerződéshosszabbítási díj kifizetésének a lehetőségét, ami nem más, mint amikor egy vállalt ciklus eltelt e után az úgynevezett leszerelési segélyt, amit a katonai szolgálat végén kapna meg az, aki megválik a szerződéses katonai szolgálattól, előrehozott módon, amennyiben igényt tart rá, kifizetik, ezzel is egyfajta ösztönzőt adva anyagi értelemben is, hogy vá llaljon még egy ciklust. A hadsereg elképzelése szerint 810 év szolgálati idő az ideális, egyrészt az igénybevételből eredően a szerződéses katonák pszichikai, fizikai állapota tekintetében, másrészt pedig ez a 810 év az, ami visszaadja azt a befektetett energiát, anyagi eszközöket, egyebeket, ami egy katona kiképzésével együtt jár. Ez a módosítás tehát minden remény szerint - és ebben az ötpárti megállapodáson képviselőtársaimmal is, akikkel részt vettünk, megegyeztünk, legalábbis egyetértettünk - egy id eális állapotot fog kifejezni, és feltehetően ösztönzőleg fog hatni ezeknek a katonáknak a hadseregben történő megmaradására. Külön kell szólni arról, miniszter úr is említette, hogy a hivatásos és szerződéses katonák betegsége esetén - a társadalomban ez kevésbé ismert - nem táppénz van, hanem ezek a katonák úgymond a távolléti díj teljes összegét kapják. A távolléti díj, ha lehet azt mondani, megegyezik az alapfizetéssel vagy az alapilletménnyel, hiszen nincs benne szolgálati pótlék és egyéb más pótlékok. Tehát ez azt jelenti, hogy a társadalomnál kedvezőbb anyagi támogatásban részesülnek ezek a katonák, jóval kedvezőbb támogatásban, szeretném hozzátenni, mint a polgári életben bárki, aki valamilyen módon egészségügyi károsodást szenved, vagyis úgymond táp pénzre megy. Azt gondolom, helyes az a törekvés, hogy ebben a kérdésben közelíteni kell a társadalmi átlaghoz, és ez egy olyan módosítás, ami az úgynevezett távolléti díj teljes összegének a 90 százalékát fogja jelenteni az esetben, ha egy hivatásos vagy s zerződéses katona 30 napot töltött egészségügyi vagy más okok miatt távol a szolgálati helyétől, akkor a 31. napon már részére ez az úgynevezett 90 százalék jár. Végezetül szeretnék még egy dologról beszélni, ami sokszor van a társadalom figyelmében, vagy sokszor a figyelem középpontjába kerül, bár - szeretném mondani - nem elsősorban a katonák miatt. Sokan teszik szóvá, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos tagjai 25 év szolgálati idő után nyugállományba mehetnek. Nem egészen így van, és a hads ereg védelmében szeretném elmondani, hogy a tavalyi esztendőben mindössze 17 katona volt, aki 25 év szolgálati idő megléte után távozott a hadseregből. Ennek a jogszabálynak ugyanis az volt az alapja, és ahogy mondani szokás, betűje és szelleme szerinti ér telmezése, hogy kifejezetten az a katona kérheti, akinek a beosztása valamilyen átszervezés folytán megszűnik, és nem tudnak számára felajánlani olyan munkakört, amely a képességei, illetve egészségügyi állapota alapján számára lehetséges lenne; tehát szer etném hangsúlyozni, átszervezés folytán, a munkakör megszűnése miatt.
