Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 26 (235. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1952 Javaslom a “gazdaságpolitika” szó két betűvel történő megszorítását is. Nyugodtan nevezzék a továbbiakban gazságpolitikának. Az legalább “da”! Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. Igen, látom, hogy Katona Tamás államtitkár ú r jelentkezett. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Úgy tűnik nekem, e késői órán ön úgy gondolta, hogy esti mesét mond, és a va lóságot mesével próbálja helyettesíteni. Ez nem helyes, mert így nem tudunk előbbre jutni. Az, hogy a gazdaságpolitikát értékeljük, nagyon fontos dolog, ezzel egyetértek magam is, de az, hogy ilyen víziókat vázoljon az Országgyűlés egyébként meglehetősen ü res padsorai előtt, meglehetősen hibás meggyőződés. Ha a tényeket nézzük, képviselő úr: valóban a 2008 őszén kitört világméretű gazdasági és pénzügyi válság nem kímélte az országunkat sem, és persze ez alól sajnálatosan Nógrád megye sem kivétel, gondolom, ez önt sem lepi meg. Ugyanakkor a válság hatásának enyhítése érdekében a kormány minden eszközzel azért küzd, hogy a vállalkozások megőrizhessék működőképességüket, megvédhessék a munkahelyeket, az ország pedig hosszabb távon erősebb, sikeresebb és verseny képesebb lesz. Persze, ezt ön nyilván nem akarja észrevenni. Nógrád megyében az ezredfordulót követő hét évben az országoshoz hasonló mértékben több mint tizedével bővült a regisztrált gazdasági szervezetek és vállalkozások száma. A megyében ez a növekedés 2009 első félévében is bár lassabb ütemben, de folytatódott. Az ország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb lehetősége a kis- és középvállalkozásokban rejlik, amelyek döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, gazdasági hajtóerőként működnek. A kkvk biztosítják a magyar munkahelyek 6570 százalékát, valamint a bruttó hazai termék fele tőlük származik. Ugyanakkor a kkvk hagyományosan a legérzékenyebbek az üzleti környezet és az adminisztratív terhek változására, de általában a kedvező lehetősé gekre is ez a szektor reagál a leggyorsabban. Mindenkori helyzetük alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét. A kormány éppen ezért különös figyelmet fordít a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, fejlesztésére. Válságkezelő inté zkedéseinkkel megteremtettük annak lehetőségét, hogy Magyarország megerősödve kerüljön ki ebből a nehéz időszakból, és a hazai vállalkozások, valamint a rugalmas intézményrendszer együttműködése révén fenntartható növekedési pályára álljon. A veszélybe ker ült munkahelyek védelme érdekében ez év tavaszán a kormány 1800 milliárd forint értékben építőipari beruházást ösztönző programot, a kis- és középvállalkozások számára 1400 milliárdos kedvezményes hitelprogramot hirdetett. Ezen túlmenően a hazai kkvk szám ára elindult a 4+1 képzéssel kombinált 20 milliárd forintos munkahelymegőrző program. Az uniós források mellett mintegy 16 milliárd forint hazai forrást is biztosított a kormány a munkahelyek megtartására. Az állami támogatáspolitikában azonban új szemléle tet szükséges kialakítani. Az állam ott és akkor avatkozik be a piaci folyamatokba, ahol érdemi probléma van, és azt is csupán orientációt javító mértékben. Magyarországon e szektor piaci folyamataiba 10 százaléknyi a kormányzati beavatkozás mértéke, amely uniós összehasonlításban is igen jelentős. Generális állami megoldás azonban nem létezik. Nógrád megyében az elmúlt években 441 vállalkozás részesült gazdaságfejlesztési célú, vissza nem térítendő támogatásban. A vállalkozások 35,3 milliárd forint összköl tségű projektjeik megvalósításához több mint 12,5 milliárd forint támogatást kaptak. Ezen összeg túlnyomó részét az uniós társfinanszírozási programok, így a gazdasági versenyképesség operatív program, a
