Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 26 (235. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1946 mint minden egyéb gazdasági szereplőt - a hulladékkibocsátás csökkentésére kell sarkallnunk a szabályokkal. Ez a szabály, amely tehát átalánydíjat határoz meg, nemcsak az adminisztrációt csökk enti, hanem az érzékenységet is csökkenti. Ellentétes azzal a folyamattal, amit szerintem erősíteni kéne. Az érzékenységet növelnünk kell, nem pedig csökkenteni. Az 1. javaslat, amely az ajánlásban szerepel, Szatmáry Kristóf javaslata, erről sokat vitatkoz tunk már a törvénymódosítás első körében talán egy évvel ezelőtt. Ő a termékdíjfizetési kötelmet azon újrahasznosítható vagy újrahasználható eszközök esetében is törölné, amelyek a szállítás, raktározás megkönnyítését szolgálják. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen tipikus többutas csomagolás. Ezt nem szabad kivenni a termékdíjfizetési kötelem alól, mert az súlyos visszaesést eredményez; akkor nem lesz értelme a szereplőknek ezeket a csomagolásokat, amelyek valóban csomagolásnak minősülnek, folyamatosan ha sználni, visszagyűjteni és újra abba csomagolni. Itt a többutasság nem úgy működik, mint az italcsomagolások esetében, hogy néhányszor lehet bele tölteni, utána már többet nem lehet, és újra fel kell dolgozni az anyagot is. A 10. javaslatra csak egy mondat ot szeretnék szánni; Font Sándor (Sic!) javaslata. Éppen a nejlontasakok, a műanyag zacskók esetében olyan radikális termékdíjvisszalépést eredményez, ami meggyőződésem szerint egyértelműen azt eredményezi, hogy a szeméthegyek növekedni fognak, nem pedig csökkenni. Ez környezetvédelmi szempontból semmi esetre sem indokolt. (20.30) Font Sándor (Sic!) azzal kezdte a hozzászólását, hogy a gazdasági lobbi immár elérte a célját, a termékdíjtörvény módosult, a módosulás bizonyos indokai jogosak, valóban irreális adminisztratív terheket jelentett a termékdíjtörvény, és ebben módosulni kellett a jogszabálynak. Ugyanakkor én úgy gondolom - és ezt az általános vitában elmondtam, ezek a konkrétumok, amelyeket itt a részletes vitában is elmondtam, gondolom, ezt alátáma sztják , hogy a vízzel kiöntöttük a gyereket is, alapvetően sérült mindenféle környezetvédelmi cél, talán a költségvetési kevésbé, de a szereplők érzékenysége és érdekeltsége a hulladékkibocsátás volumenében bizonyosan elveszett, és ez azt fogja eredménye zni, hogy a kibocsátott szemét mennyisége növekedni fog. Itt szeretném jelezni szintén Font Sándor… - nem Font Sándor, hanem Orosz Sándor, bocsánat, elnézést, Orosz Sándor felvezető hozzászólására, hogy az SZDSZfrakció megosztott az ügyben, vannak, akik a gazdasági lobbiérdekek mentén fognak szavazni, és azért szerencsére lesznek olyanok is, akik a környezetvédelem szempontjait figyelembe véve fognak állást foglalni mind a módosító javaslatokról, mind pedig a végszavazás kapcsán. Köszönöm szépen a figyelme t. (Dr. Orosz Sándor tapsol.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő urak hozzászólását. További hozzászólót nem látok. Ezek után megkérdezem államtitkár urat, Kling Istvánt, hogy kíváne reagálni. (Dr. Kling István: Igen.) Parancsoljon, álla mtitkár úr! DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a vita lezárultával néhány szóban összefoglaljam a törvényjavaslat eredeti célját, és indokoljam a kormány álláspon tját. A termékdíjas szabályozás lényege éppen abban rejlik, hogy segítse a hulladékgazdálkodás fő céljainak elérését, s a keletkező hulladék mennyiségét csökkentse, illetve a hulladék hasznosításának arányát növelje. Az önök előtt lévő törvénymódosítá s szerint a kereskedelmi italcsomagolás esetén teljes egészében az első belföldi forgalomba hozó, illetve gyártó válik kötelezetté, az első továbbforgalmazó, azaz a kereskedő kikerül a termékdíjfizetésre kötelezettek köréből. Ez jelentősen csökkenti a köte lezettek számát, így a fizetési kötelezettség egy jóval kisebb számú körnél koncentrálódik. A továbbiakban tehát a kereskedők eddigi fizetési kötelezettségeit a gyártók, illetve az első belföldi forgalomba hozók fizetik meg.
