Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 26 (235. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
1932 az iskolarendszerben lévő képzést tartanák elsődlegesnek, és talán felróják a jelenle gi szakképzési törvény módosításának, hogy nyitott a nem állami intézmények felé. Miért gondolják, hogy ott sokkal színvonalasabb szakképzés történik, mint egy alapítványi vagy vállalkozási szakképző szervezetnél, egy vállalkozásnál? Ha a törvény kimondott követelményeket, szigorú követelményeket, és akkreditációt követel meg akár a tanfolyami képzéshez, akár a vizsgaszervezéshez, akkor ezek a követelmények mindenkire vonatkoznak. Aki megfelel, azt az eljáró szakminisztérium egy akkreditációs eljárásnak vet i alá. S azt is tudomásul kellene venni, hogy egyes szakmákban, különösen a felnőttképzésben a munkaerőpiaci igényekhez a nem állami intézményben történő szakképzés rugalmasabban tud alkalmazkodni. Azt is szeretném elmondani, miért gondolják azt - mondok egy példát , hogy egy autóbuszgépkocsivezető, aki OKJs szakmunkásbizonyítványt kap, jobban el tudja sajátítani a szakképesítést egy iskolarendszerű intézményben, vagy éppen egy vállalkozásban. Úgy gondolom, az, hogy nyitott a törvény, de azonos feltéte leket és követelményeket állapít meg, jó irányba viszi el a szakképzést. A másik: azt sem értem, miért ragaszkodunk ahhoz, hogy kiszélesedjen több minisztérium felé a szakképzés felügyelete. Az a gyakorlati tapasztalatom, hogy ez nem a minőségi munka javít ását szolgálja. Köszönöm. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percre szót kért Kuzma László, majd Velkey Gábor. Elsőként Kuzma Lászlónak adom meg a hozzászólás lehetőségét. Parancsoljon! KUZMA LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Lehet, hogy szószátyár voltam, és így képviselőtársam figyelmét elkerülte - elhiszem, hogy 15 percig nagyon nehéz figyelni tartalmilag , de pontosan erről beszéltem. Nem gondolom, hogy kifejezetten csak isko larendszerben történő szakképzést képzelek el, pont ellenkezőleg: vannak bizonyos szakmák, amelyek éppen a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően sokkal gyorsabban képesek reagálni. De ha minőségi garanciákat próbálunk meg keresni, és ha az állam ennek a kö ltségviselője, akkor bocsássa meg nékem, ha azt gondolom, hogy ott, ahol az állami kontroll jelentősebb, nagy valószínűséggel jelentősebb az állami kontrollnak való megfelelés is. Egyébként a minőségbiztosítási eljárások nagyon komolyan alátámasztják, hogy ez így van. A másik dolog pedig: szeretnék utalni előző miniszter asszony szavaira, aki egyszer egy konferencián, ahol együtt voltunk, azt mondta, hogy igenis, a felnőttképzési központok - és a felnőttképzés helye - a teljes idejű képzést nyújtó intézmény ekben vannak jó helyen, mert ez biztosítja a minőségi garanciát. Ez a másik érvem. Még egyszer mondom, paralel dologról van szó. Másik érvként szeretném elmondani, hogy az OKJban maximális óraszámok vannak, és nem engedték annak idején, hogy belevegyük eg y önálló oszlopba a minimális óraszámokat. Szintén utalnék arra a felnőttképzési lobbira, amely abban érdekelt, hogy minél alacsonyabb óraszámban tegyék ezt meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm. Velkey Gábornak adom meg két percb en a hozzászólás lehetőségét. VELKEY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Én is először azt szeretném erősíteni, amit nekem is megfogalmazott a képviselő úr, hogy nem az iskolarendszerű és a nem iskolarendszerű szakképzés minőségi és tartalmi különbségeiről bes zéltünk, legalábbis én nem erről beszéltem, hanem magáról csak a vizsgáztatásról. Azt gondolom, helyes és indokolt, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzés szerepe meghatározó vagy fontos legyen a felnőttképzésben. Azt gondolom - és erről többet beszélt ünk korábban , hogy
