Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
192 Hölgyek, Urak! A pénzintézetek felmondják a hiteleket, követelésbehajtónak adják át, és árverésre kerü lnek az ingatlanok. Teljes a bizonytalanság, teljes a kétségbeesés, önök pedig arról beszélnek, hogy ki lesz kormányon. Hát ne haragudjanak meg, de felháborító! Még egy mondatot hadd mondjak! Tudják, ez a válság, amely nyilvánvalóan pénzügyi válság, amelye t a kormány tevékenysége gerjesztett, 12 hónappal ezelőtt kezdődött, államtitkár úr. Valamiről elfeledkeznek: most szeptembert írunk újfent. 12 hónap bizonytalanság van ebben a kérdéskörben. Nem segítettek semmit az állampolgároknak, pedig úgy érzem, hogy kötelességük. Hisz önök is közrejátszottak abban, hogy ilyen pénzügyi válság keletkezett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A másik pedig: a komolyságról. Nézzék csak meg, hány szocialista képviselő van bent? Kettő. Nézzék m eg az ellenzék sorait! (Keller László: Nem sokkal több.) Szeretnék segíteni. Ezért fontos a képviselőtársam javaslata. Elnök asszony, köszönöm a türelmét. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm, képviselő úr. Hozzászólásra jelentkezett két percben Kelle r László képviselő úr. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A krízisalapról sokat beszéltek az ezt megelőző vitában a fideszes képviselők. Nyilvánvaló, hogy a krízisalap azon polgároknak, akik mondjuk, fe lhalmoznak 500 ezer vagy egymillió forintos adósságot a lakástörlesztéssel kapcsolatban, nyilván nem segít, nem is ezt a célt szolgálja, de mondok egy példát, nagyon friss. Múlt hét végén egy idős nyugdíjas, egyedülálló asszony megkeresett, akinek a nyugdí ja 93 ezer forint, segélyért nem nagyon tud menni. Van hitele is egyébként, mert felvett még nyugdíjasként is hitelt, és a közüzemi számláival nem éri utol magát. Azt mondja, hogy ő rendesen szeretné fizetni, de 1020 ezer forint tartozása mindig van a köz üzemi számláknál. Na, ilyen embereknek nagy segítség, ha 2030 ezer forintot kap a krízisalapból, mert ebben az esetben az eddig felhalmozott adóssága, ami - még egyszer mondom - nem százezres nagyságrendű, hanem tízezres mértékben mérhető, ennek a hölgyne k mindenképpen segít. Ami pedig Babák képviselő úr kérdését illeti, az államtitkár úr elsorolta azokat a lépéseket, amelyeket a válság kirobbanásától kezdve megtett a kormány. (Babák Mihály: Mondj egyet!) A lehető leggyorsabban leültünk a bankokkal (Babák Mihály: Mi az eredménye?) , és kezdeményeztük, hogy azt a hatást, ami a válság következtében már az első pillanattól érzékelhető volt, ne vetítsék ki az adósokra. A második, hogy haladéktalanul törvénymódosítással, törvénykezdeményezéssel jöttünk ide a Házh oz, hogy akinek a válság következtében megszűnik a munkahelye és magas a hiteltörlesztése, legalább két évig, mondjuk, nem 5000 forintot (Sic!), de 10 ezer forintot kelljen csak fizetni. Erre vonatkozóan az állam kötelezettséget vállalt, utána pedig léptün k tovább ezen az úton. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Majd nyilván tudom folytatni a későbbiek során. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönjük, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Latorcai János képviselő úr. Parancsoljon! DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Először Alexa képviselőtársam elmondottaihoz szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Az első, valahogy úgy fogalmazott a képviselő úr, hogy 1990ben en nek az országnak a választópolgárai a piacgazdaság mellett döntöttek. Tisztelettel jelezni szeretném, és ha jól tudom, az alkotmányban is így szerepel, hogy a Magyar Köztársaság gazdasága szociális piacgazdaság. Akkor miért tetszik bármilyen formában zokon venni
