Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 26 (235. szám) - Erdős Norbert (Fidesz) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mikor teszünk végre pontot a beneši dekrétumok miatt kitelepített felvidéki nemzettársaink kártalanítására?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1904 Egy gazdasági tanács biztosan nem követné el azt a hibát, amit önök követtek el például a költségvetési módosítók benyújtásánál, amikor 8,9szer költötték el azt a pénzt, amit a gazdasági tanácsok megszüntetéséből re mélnek. Végül azt kell elmondanom, hogy a gazdasági tanács költségére - ugye, a költségvetés fizeti a gazdasági tanács tagjainak költségét - összesen 100 millió forintot terveztünk a költségvetésben, ez a fél ezrelékét nem éri el a felsőoktatás teljes álla mi támogatásának. Így költségeit ebben az összehasonlításban tetemesnek nevezni aligha lehet. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Erdő s Norbert (Fidesz) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Mikor teszünk végre pontot a beneši dekrétumok miatt kitelepített felvidéki nemzettársaink kártalanítására?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Erdős Norbert, a Fidesz képv iselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyi és rendészeti miniszternek: “Mikor teszünk végre pontot a beneši dekrétumok miatt kitelepített felvidéki nemzettársaink kártalanítására?” címmel. Erdős Norbert képviselő urat illeti a szó. ERDŐS NORBERT (Fides z) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Václav Klaus cseh köztársasági elnök utóbbi időben tanúsított erősen euroszkeptikus magatartása kapcsán újra terítékre kerültek nemzetközi szinten is a beneši dekrétumok. Szokás szerint most is csupán a szudétanémetekről beszélnek, holott az említett dekrétumok a felvidéki magyarságot legalább ennyire érintették. A vagyonnal rendelkező családok közül több mint százezret költöztettek át Magyarországra a lakosságcsereegyezmény keretében, a vagyonnal vagy ingatlannal nem rendelkezőket egyszerűen elűzték a szülőföldjükről. Az 1949es csorbatói egyezmény alapján a kitelepítettek kárpótlása a magyar félre hárul, ami mind ez idáig nem történt meg. Az anyagi javaitól részben vagy egészében megfos ztott, lelkileg összetört és nemzeti öntudatában is megtépázott magyar állampolgárrá lett egykori felvidéki magyarok legalább részleges vagy akár jelképes kárpótlása sem erkölcsi, sem pedig az állampolgári jogegyenlőség szempontjából nem halasztható tovább , sőt erre immár alkotmánybírósági határozat is kötelezi a törvényhozást. Jóllehet, az idő előrehaladtával egyre kevesebben élnek a sérelmet szenvedettek közül, mégis egy utolsóként meghozandó kárpótlási törvény véglegesen lezárhatná történelmünk egyik ige n szomorú epizódját. A beneši dekrétumok szlovák állampolgárságú magyar kárvallottjai is mind ez idáig hiába reménykedtek elszenvedett sérelmeik orvoslásában. A magyar állampolgárrá lett egykori felvidékiek számára nyújtott anyaországi részleges kárpótlás minden bizonnyal hathatós érvként szolgálhatna arra is, hogy a szlovák állam is rendezze adósságát magyar nemzetiségű állampolgáraival szemben. Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor történik meg végre a Felvidékről kitelepítettek kárpótlása? Tisztelettel várom vá laszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak.
