Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1828 Az, amit most készülünk tenni - m i nem, hanem a kormánypárt , az nem tesz mást, mint igazából elriasztja mindazokat, akik ebben a szférában dolgoznak vagy szeretnének esetleg dolgozni. Hát nem lehet törvényi szinten taxatíve pontosan felsorolni, hogy hány fős felügyelőbizottság, hány fős igazgatótanács, milyen jövedelmi viszonyok legyenek, és ráadásul szakmailag olyan mértékben megalapozatlanul, mint például az a megfogalmazás, hogy a jegybanki elnök éves jövedelme egytizenkettedének egynegyedét kapja valaki. Hát ezt egyszerűen nem szabad törvényben így megfogalmazni, mert véleményem szerint helytelen. Ne legyenek illúzióink! Nincs a parlamentben olyan parlamenti frakció - természetesen beleértve a liberális frakciót is , amelynek a környékén ilyen típusú problémák, visszaélések ne mutatk oztak volna. Az előttem szóló Domokos képviselő úr már említette a MÁV, BKV- és egyéb ügyeket, nagyon hosszan lehetne még sorolni a sort, egészen apró településekig bezárólag, minden téren: megyei közgyűlések, megyei jogú városok, kisvárosok. Sajnos, a so r tulajdonképpen szinte végtelen. Csak térjünk ki egy mondat erejéig a BKV végkielégítésekkel kapcsolatos botrányaira. Mindenki azon van felháborodva, hogy X. Y. 506080, nem tudom, hány millió forint végkielégítést kapott, és mutatják az illetőről mondju k, a korábban készült felvételeket, mint valamilyen körözött bűnözőről. Kérem szépen, nem az az illető az igazi problémás ebben az ügyben, aki kapta ezt a végkielégítést. Nem hiszem, hogy láttunk már olyan bolond embert, akinek, ha felajánlják, mondjuk, eg y munkaszerződés vagy egy vállalkozási szerződés - de alapvetően munkaszerződés - megkötésekor, hogy amennyiben a munkaviszonya ilyen és ilyen feltételek mellett megszűnik, akkor végkielégítésként ekkora összeget kap; én még nem láttam olyan buta embert, a ki ezt ne szívesen írta volna alá. Naná, hogy aláírta, és naná, hogy felvette, hogyha ez a szerződés szerint neki járt! Miért nem arról a személyről jelennek meg képek, adatok, és mutatják például azt a szerződést, amelyben biztosította valaki a cég részér ől, aki aláírta ezt a végkielégítésre vonatkozó szerződést, aki eldöntötte ezt, az a testület, az a személy, az a vezető a cégnél, aki ezt a döntést meghozta? Mert ő igazán felelős azért. És perelni őt kellene, nem pedig azt, aki a törvényes módon aláírt s zerződés révén jogszerűen felvette ezt a végkielégítést. De biztos így van ez a MÁVnál is, és még soksok minden más területen is. Azt gondolom, hogy ezzel a törvényjavaslattal nagyon rossz útra tévedünk, és nagyon rossz terepen járunk. Ha ez, mondjuk, vá ltoztatás nélkül lépne hatályba, akkor nagyon nehéz megállni azt, hogy ne kemény kifejezéseket használjon az ember. Ez egy igazi jogalkotási szégyen lenne, amihez megint csak hozzá kell tennem, hogy természetesen tudom, hogy nyújtottunk már be mi is rossz javaslatokat, vannak bent a Ház előtt rossz javaslatok mind a kormány, mind pedig bármelyik frakció részéről, amelyek előterjesztésre kerültek. Senki nem kivétel ez alól, de most erről a javaslatról kell beszélnem, és ezzel a javaslattal kapcsolatban kell kimondanom azt, hogy nem alkalmas arra, amiről Tóbiás képviselő úr egyébként joggal beszélt, és értem az önök igényét. Egyet is értek vele. A liberális frakció is egyetért vele, hogy a felelős gazdálkodás feltételeit teremtsük meg, hogy a nyilvánosság eszk özével éljünk. Itt most visszakanyarodtam megint a nyilvánossághoz, mert ha lehetne egy számítógéppel szépen leválasztani azokat a szakaszokat, amelyek a nyilvánosságra vonatkoznak, és a többit ettől elkülöníteni, akkor sokkal könnyebben tudnám támogatni. A nyilvánosságra hozatal véleményem szerint az egyik legjobb eszköz, és ezt sokkal szigorúbban számon kérném, és sokkal szigorúbban kötelezném az érintetteket. Ahol közpénzt költenek, bárhol, bármilyen módon, azt nyilvánosságra kell hozni! Az én városomban , Szombathelyen is folyik vita arról, hogy X. Y.nak a fizetését vajon nyilvánosságra kelle hozni vagy sem, és állatira jó kibúvókat lehet találni különböző jogszabályhelyeken, amelyekre lehet hivatkozni, hogy most ezt miért nem. Véleményem szerint a jele nleg hatályos jogszabályok alapján ez a kötelezettség egyértelmű. Az üvegzsebtörvény, a Ptk.nak a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó rendelkezései, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló szakaszok alapvetően minde gyike, ha nem visszaélésszerűen, hanem a rendeltetésének megfelelően szeretném értelmezni ezeket a
