Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója:
1819 hanem az önkormányzati társaságokra is egységesen, komplexen kell hogy egységes feltételrendszert és szabályozókat alakítson ki. Teljesen jogos az a választópolgári igény ma Magyarországon, hogy legyen végre világos , átlátható, nyilvános és a teljesítményhez kötődő finanszírozási rendszer a közszolgáltatásokat működtető, köztulajdonban levő gazdasági társaságoknál. Négy cél köré csoportosítható a törvénytervezet: takarékos, átlátható, nyilvános és valódi teljesítmény t nyújtó kell legyen. Fontos, hogy minden, a köztulajdonban működő gazdasági társaságnál legyen nyilvános a belső munkaszervezet, a javadalmazások, a vonatkozó szabályozások pedig kerüljenek a cég papírjai és a nyilvánosság által hozzáférhető módon közzété telre. A javaslattal szeretnénk szabályozni a felügyelőbizottságok és az igazgatótanácsok létszámát, valamint ezen bizottságok és igazgatóságok javadalmazását is. A törvényjavaslat értelmében egy igazgatótanács elnökének juttatása legfeljebb a mindenkori m inimálbér hétszerese, az igazgatótanács tagjáé pedig ötszöröse lehetne. Az igazgatótanácsi tagoknál az ötszörös, a felügyelőbizottsági tagoknál pedig a háromszoros szorzó lehetne a maximum. A vezetői munkavállalói szerződés maximuma a mindenkori jegybankel nök fizetésének, egyhavi fizetésének egynegyede lehetne. (19.10) Fizetést csak egy igazgatótanácsi és egy felügyelőbizottsági tagság után lehetne felvenni. Aki ennél több felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagságot szeretne betölteni, azt a jövőben c sak társadalmi munkában végezhetné el. Végkielégítést, a sokat emlegetett és ma a köznyelvben megfogalmazott jogos igényt, a végkielégítéseket csak hat hónapban, míg a felmondási időt három hónapban maximálná a javaslat. A titoktartási passzus, amely csak azokban az esetekben lépne életbe, ahol a közszolgáltatást végző intézménynek, a közszolgáltatást végző cégnek van a piacon versenytársa, itt lehetne érvényesíteni ezt a típusú passzust. Ennek a mértékét is szabályozza a törvényjavaslat. Az MSZP kezdeménye zése alapján fontosnak tartjuk, hogy ellentétben a parlament előtt lévő országgyűlési határozati javaslattal, ne csak az állami tulajdonú társaságoknál, hiszen a válság nemcsak az állami tulajdonban lévő társaságoknál kényszeríti ki az átláthatóságot, a ny ilvánosságot és a takarékos gazdálkodást; ugyanez igaz kell hogy legyen, ha a válságkezelés okán az állam magán kezdve, de az önkormányzatoknál is kéri ugyanezeknek az elveknek az érvényesítését, hiszen az önkormányzati gazdálkodás szoros relációban van ép pen az előbb tárgyalt költségvetés tekintetében az állami gazdálkodással. Szeretném megjegyezni, hogy a válságkezelés, amely az elmúlt egy évben sok tekintetben meghatározta e parlament falai között a javaslatokat, a kezdeményezéseket, ebben a tekintetben az állam magán kezdte a takarékoskodást, csökkentve a miniszterek fizetését, valamint az állami vállalatok vezetőit felkérte a kormány saját jövedelmük mérséklésére. Ez a példa azonban az önkormányzatok tekintetében sajnos alig volt jellemző. Elenyésző azo knak az önkormányzati testületeknek a száma, amelyek ezzel kapcsolatos határozatot hozva magukon kezdték volna a takarékoskodást. Ezért is fontos, hogy egy egységes szerkezetben tekintsük át a közszolgáltatásban dolgozók, a közszolgáltató cégeket vezető ig azgatóságok, menedzsmentek, illetve felügyelőbizottságok kérdését. A kormány egy most, szeptember 15én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, akik állami, önkormányz ati többségi befolyással működő gazdasági társaságoknál dolgoznak. Azt gondolom, ez volt az első, de nem az egyetlen lépés az átláthatóság és a nyilvánosság megteremtése érdekében. Ez a törvényjavaslat egységes szabályozásba öntve a köztulajdon védelmét er ősíti, megerősíti a törvényjavaslat elfogadásával azt a szándékát a társadalom előtt a politikai erők mindegyike, hogy elkötelezett, hogy a jövőben csak takarékos és a nyilvánosság lehető legszélesebb kontrollja által biztosított szabályozás működjön Magya rországon.
