Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - VÍGH ILONA (Fidesz):
182 VÍGH ILONA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A magam részéről nagyon örülök annak, hogy a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvé nyjavaslat előkészítéséről szóló határozati javaslatot a parlament őszi ülésszakának első napján napirendre tűzte a parlament. (15.30) Azt, hogy ebben a nagyon fontos ügyben nincs megoldás, talán az is indokolja, hogy szocialistaliberális képviselőtársaim talán nem tartják fontosnak, hogy erről a témáról beszéljünk, illetve vitassuk meg, annak érdekében, hogy ezek a károsultak megfelelő megoldást kapjanak a problémáikra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év őszén volt a parlament napirendjén az egyes tö rvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést segítő módosításáról szóló törvényjavaslat, akkor képviselőtársaimmal itt a vitában megfogalmaztuk azt, hogy nemcsak ez a nagy probléma, hogy ma Magyarországon uzsorakamattal adnak kölcsönt talán a legs zegényebbeknek, legrászorultabbaknak - ez különösen érinti a legszegényebb vidékeket , hanem sajnos tudnunk kell azt, hogy a mai bankrendszer is szinte uzsorakamattal adja a kölcsönt ma Magyarországon. Képviselőtársaim vélhetően valamennyien ültek már ban k szép irodájában, ahol a bank, az ügyfél és a közjegyző hármasa van jelen, amikor is a közjegyző körülbelül 150 oldalon keresztül ismerteti az ügyféllel, hogy elsősorban mi az ő kötelezettsége. Azt hiszem, hogy talán ez a legnagyobb probléma, és a korábbi törvény tárgyalása kapcsán is szó esett arról, hogy ma sajnos rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, hiszen a pénzügyi kultúra alacsony foka jellemző, és akkor megfogalmaztuk, hogy az oktatási rendszernek és a médiának is rendkívül nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot tájékoztassa abban az esetben, ha hitelt kíván felvenni. Nyilván az emberek azért szeretnének hitelt felvenni, mert bajban vannak. Azt gondolom, hogy az utóbbi egy évben, illetve korábban is, a devizaalapú hitelek esetében is az emberekbe n igazán nem tudatosul, hogy milyen kötelezettség hárul rájuk, amennyiben iksz összegű hitelt felvesznek. Arra aztán igazán nem számítottak az állampolgárok, hogy elér bennünket a ’33as gazdasági világválsághoz hasonló pénzügyi és gazdasági válság, aminek következtében az állampolgárok még nehezebb helyzetbe kerülnek. Abba már nem akarok belebonyolódni, hogy mi is okozta a pénzügyi és gazdasági válságot a világban, Európában. A pénzpiaci hiénák mohósága miatt történt vélhetően ez a probléma, amelynek a lev ét a kisemberek isszák meg, illetve azok, akik bajban vannak, és hitelt kénytelenek felvenni. Tisztelt Képviselőtársaim! Senki nem számít tehát arra, hogy ha fölvesz egy iksz összegű hitelt, akkor menet közben a hitel összege a duplájára nő, illetve 3040 százalékkal magasabb összegű hitelt kell visszafizetniük. A problémát még nehezíti az, hogy a pénzügyigazdasági válság következtében munkahelyek ezrei szűntek meg. Képviselőtársaim, talán soha nem volt ilyen nagy mértékű a munkanélküliség hazánkban, mint napjainkban. Azt gondolom, hogy a kormány ezt a problémát a jelen helyzetben igazán nem tudja kezelni. Az “Út a munkához” elnevezésű program gyakorlati hatását érezzük az önkormányzati munkában. Azt gondolom, hogy ez igazán nem megfelelő megoldás, és az eg ész közfoglalkoztatás is alapvetően változásra szorulna. Tehát egészen új alapokra kellene helyezni az egész foglalkoztatási kérdést. Azt gondolom, hogy nagyon nagy összegeket fordít a kormány a foglalkoztatásra, de igazán ez nem hatékony, és nem éri el a célját. Képviselőtársaim, azt is látjuk, hogy tehát nagyon alacsony a foglalkoztatás Magyarországon; a férfiak alig 56 százaléka, míg a nők 50 százaléka dolgozik. Soha nem látott a regisztrált munkanélküliek száma, ami 558 ezer. Tehát bőven van probléma ez en a területen. Azért is lenne fontos, hogy ezt a problémát összetetten kezeljük, és nagyon fontos lenne, hogy a parlamenti pártok konszenzusra jussanak a tekintetben, hogy valóban, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek, azokon segítsünk.
