Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz):
178 és ez vetítődött le abban, hogy a bankok hihetetlen kampánnyal óriási hitelfelvételekre buzdították az embereket, és az emberek pedig úgy jártak, mint a viccben az egérke, amelyik az elefánt mellett kel át a hídon, és mondja az elefántnak: ugye, milyen kl assz, hogy dübörgünk? Ez történt. Ehhez képest az államnak azonnal észrevételeznie kellett volna, egy gondos, figyelő államnak, amely a gazdasági, társadalmi folyamatokon rajta tartja a kezét, figyelemmel kellett volna lennie ezekre a folyamatokra, és azon nal meg kellett volna húzzon néhány határvonalat ebben az esetben. Érdekes, hogy Sólyom Lászlónak egy újévi beszédében ez már elhangzott, de az önök figyelmét elkerülte. Néhány határvonalat most a beszédem elején mindjárt meg is húznék. Tokajban a főutcán látható egy nagyon szép kereskedőház, amelynek íves kapuján, a boltozat közepén a gyámkőben egy 4es szám olvasható. Miről szól ez a 4es szám? Arról szól, hogy kérem szépen, akik itt élnek, ezek a kereskedők 4 százalékban maximálják a hasznukat, 4 százalé kban maximálják azt az összeget, amellyel ők megelégszenek, ezt kiteszik a homlokzatra. Ez egy régi ókori törvény. Ez a 4 százalék a gyámkőbe vésve a XVIII. században jelent meg. Akkor volt egy olyan 5060 év, amikor feltehetően ezért volt egy gazdasági ko nszolidáció és fellendülés, mert ezt betartották az emberek, a 7 bő esztendőt és a 7 szűk esztendőt nagy figyelemmel tudták követni és kísérni. Akkor itt mindjárt egy második határvonal is jelentkezik, ez az a bizonyos 7 sovány tehén, 7 kövér tehén, amely megjelenik a fáraó álmában, és amiről József - nagyon jellemző, hogy fogolynak kell lenni az álomfejtőnek - azt mondja, hogy kérem szépen, ez a 7 bő esztendőről és a 7 szűk esztendőről szól. És mit tesz a fáraó? Azonnal hatalmas raktárakat épít, és azt mon dja, hogy a 7 bő esztendő termésfeleslegét tegyük be a raktárakba, és gondoskodjunk az emberekről a 7 szűk esztendő, a 7 sovány tehén által jelképezett szűk esztendő idején. Ez a történet egy gondos gazdáról szól, egy gondos, figyelmes államról, államfőről , kormányfőről, a nép iránt elkötelezett miniszterekről szól. Ehhez képest mit látunk? Már eleve azt gondolom, árulkodó, hogy egyáltalán ilyen fogalom megjelenhet, hogy banki hitelkárosultak, ez bejutott a közbeszédbe. Ez egy jelzésértékű dolog. Azt gondol om, hogy ez a közbeszédben megjelenhetett, ez az állam felelősségét, a kormány felelősségét különösen súlyossá teszi. Ez a jelenség tömegessé vált. Az államtitkár úr devizahitelről beszélt. Kérem szépen, ez nem devizahitel volt, hanem devizaalapú hitel vol t. Amikor az emberek szorult helyzetükben azt mondták, hogy visszafizetjük devizában, akkor azt mondták, hogy ja, nem kérem, ez csak virtuális. Tehát az államnak már akkor be kellett volna avatkoznia, amikor kiderült, hogy itt bizony valamiféle virtuális h itelnyújtásról van szó. Azt halljuk, hogy már több ezres nagyságrendű a kényszerárverezés, a kényszerkilakoltatás. Nem akarunk mi számháborúba bocsátkozni, mert azt gondoljuk, hogy egyetlen ember kényszerkilakoltatása is rendkívül súlyos dolog, de itt rá adásul ezres nagyságrendről van szó, itt az egész jelenség értékelésében tér el, úgy látjuk, a vélemény. Mi azt látjuk, hogy ez egy eróziós jelenség, egy olyan eróziós jelenség, amely könnyen vezethet földcsuszamláshoz, ezért kellett volna a jelenség észle lésekor már azonnal beavatkoznia az államnak. De mit látunk a kényszerárverezésekben? Azt látjuk, hogy nem biztosított a tulajdon védelme. Csak egy példát mondok: egy 20 milliós értékű ingatlan 5 millió forintért elkelhet, de a 15 millió forint adósság még ott ketyeg annak a családnak a nyakában. Tehát mi azt látjuk, hogy bizony itt a tulajdon védelme egyáltalán nem érvényesül. Nagyon árulkodó az, hogy a PSZÁF elnöke, aki lényegesen több információval rendelkezik, mint az ellenzéki képviselők, a szociális b izottság augusztus 18i rendkívüli ülésén már arról nyilatkozott, hogy iparággá fejlődött a kényszerárverések maffiaszerű bonyolítása. Kérem szépen, azóta eltelt egy hónap, de előtte már érzékelnie kellett volna a PSZÁFnek, hogy ilyen folyamatok zajlanak ebben az országban. Hol volt a PSZÁF? Hol volt a kormány? Hol volt a belügyminiszter? Hol voltak azok a felelősök, akiknek ezeket a tényeket azonnal érzékelnie kellett volna a legelső előfordulásukkor? A hitelszerződések egyoldalú módosítása esetén nem érv ényesül a kockázatmegosztás és a felelősségmegosztás elve. Kérem szépen, mégiscsak nonszensz az, hogy a bank minden kockázatot
