Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
1744 DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Az előző vitát hallgatva, tisztelt képviselő urak, tiszta szívvel állok önök elé, ugyanis én is benyújtottam módosító javaslatokat, és ezek közül kiemelném azt, hogy az Önkor mányzati Minisztériumnak a büdzséjét szeretném megnövelni a miniszterelnökség terhére, éspedig Miskolc város érdekében. Ugyanis Miskolc város szocialista körökben egy kiválóan működő, ragyogó város; ezt ugyan egy Moldova György nevű, viszonylag ismert író - aki jobboldali kötődésekkel nem vádolható - erősen cáfolja. De a lényeg az, hogy Miskolc város körülbelül olyan, mint amikor egy látványpékséget rendeznek be valahol, egy nagy piacnak a közepén, a szélén pedig a lehető legrongyosabb sátrak vannak. Vagyis gyakorlatilag a városnak a közepére csinálnak valamit, ami egyébként a városnak csak kiadásokat jelent, hiszen a városnak az adóssága már jóval 30 milliárd forint fölött van, azonban a város széle töredezik le a városról. Miskolc még ráadásul nem úgy alak ult ki, hogy volt egy egységes város, amely folyamatosan nagyobbodott, hanem úgy alakult ki, hogy különböző városrészek csatlakoztak hozzá, például egy Görömböly nevű városrész a lehető legkésőbb, 1950ben, egy Hejőcsaba nevezetű városrész 1919ben. Most e zek a városrészek gyakorlatilag mennek tönkre. Ezekhez a városrészekhez tartozik MiskolcTapolcafürdő is. MiskolcTapolcafürdő megpróbált ellenállni a polgármesternek, mindenféle politikai nyomás nélkül két alkalommal önállóvá akart válni. Nem azért, mert az ott élők nem Miskolctudatúak, szó sincsen róla; azért, mert olyan mértékben elhanyagolták, hogy egy európai hírű fürdő, ahol óriási tömegek fordultak meg, gyakorlatilag teljes mértékben leromlott, olyannyira, hogy a fürdőnek a területén a városi önkorm ányzat parkolóhelyet rendezett be. Tehát autók parkolnak ott, ahol régen emberek fürödtek. Ezzel az idegenforgalomból Miskolctapolca gyakorlatilag kiírta magát. Olyan hely írta ki ezzel magát, ahol a strandon néha háromezer ember volt. Volt két népszavazás . Az egyik eredménytelen volt, a másik eredményes volt, éspedig úgy döntött Miskolctapolca, hogy különválik Miskolctól. Ezután volt egy bírósági eljárás, amely bírósági eljárás azért, mert egy önkormányzati képviselőt nem kérdeztek meg, érvénytelenítette a népszavazás eredményét, amelyen Miskolctapolca teljes közönsége egyértelműen amellett döntött, hogy Miskolctapolcán strandfürdő létesüljön, és ehhez az szükséges, hogy a várostól Miskolctapolca különváljon. Ennyi volt az egész, nem is akartak mást az embe rek. Lehet, hogy az utcák rosszak, meg hogy ismételten elmegy a közvilágítás, meg van egy csomó egyéb jellegű probléma, de alapvetően a legnagyobb baj az volt, hogy egy hatalmas területű strand ott tátong teljesen kopáran. (13.40) Ezért egy 1 milliárd fori ntos módosító javaslatot nyújtottam be, és kérem a lehetőséget és szocialista képviselőtársaimat és Káli urat és a többieket, hogy gondolkozzanak, és ne csak a zöld nyíl építésében gondolkozzanak, ami átmenetileg keresztül fogja vinni a városon a villamost , és akkor csodálatos lesz minden, nagyon jó, hanem azon is gondolkozzanak néha, hogy a város szélén is élnek emberek. A másik, ugyancsak módosító javaslatom, amely hasonlóan az Önkormányzati Minisztérium keretét próbálja megnövelni, ez a középmagas épület ek tűzbiztonságának növelése. Tudniuk kell, hogy a középmagas épületek az ötemeletes épületeknél kezdődnek. Azt is tudniuk kell, hogy az úgynevezett panelprogram, amely a városban, Miskolcon nagyon sok ház felújítását eredményezte az utóbbi időben, némi me gtorpanást szenvedett azért, mert egy tízemeletes ház hatodik emeletén egy lakás kigyulladt, és a hetedik emeleten három ember meghalt. Mindez még megrendülést sem keltett szocialista körökben. A dolgon úgy léptek át, hogy két hét múlva tűzijátékot rendezt ek az előtt a ház előtt, ahol volt ez a borzasztó sajnálatos baleset. És amikor megnéztük az épületet, akkor az a benyomásunk támadt, amit később a szakértői vélemények egyértelműen vagy bizonyos mértékig - talán így, hogy pontosabban fogalmazzak - megerős ített, hogy a tűz nemcsak az úgynevezett felfelé menő, levegőztető nyílásokon, hanem a falon is terjedt.
