Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - HORN GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1621 Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Horn Gábor képviselő úr, ma jd Keller László és Fogarasiné Deák Valéria következik a sorban. Parancsoljon! HORN GÁBOR (SZDSZ) : Nagyon röviden, hiszen ezt a vitát nem most kell lefolytatnunk, csak ugye itt asztalra került. Én meg vagyok arról győződve, hogy rossz úton járunk, amikor a zt gondoljuk, hogy a civil szervezeteket állami forrásokból kell finanszírozni. Én rossz ötletnek tartottam magát a civil alapprogramot is. Az 1 százalékos javaslat pont arra volt vonatkozó - és mi benne lettünk volna, hogy ez legyen akár 2 is , hogy az á llampolgár maga dönthessen arról, hogy melyik civil szervezetet, melyik egyházat és milyen arányban támogat. Ha egy civil szervezet állami feladatot lát el, az egy másik kérdés, akkor kössön az állammal szerződést, ha közfeladatot vállal át, mint ahogy pél dául egy iskola esetében vagy egy egészségügyi intézmény esetében, vagy akár szociális intézmény esetében normatív módon - hogy elége ez a pénz, vagy nem, az egy másik kérdés - finanszírozza az állam ezeket a kérdéseket. Kifejezetten rossznak tartom azt a gyakorlatot, amely a civil szervezeteket megint valamiféle, az államtól függő viszonyrendszerben gondolja el. Tehát én az gondolom, hogy nemcsak a “csökken ez az összeg a válság miatt” című szokásos érvelés a fontos, hanem valószínűleg abba az irányba kel lene haladni - hogy 2011ben mi lesz, az persze külön kérdés, azt majd mások fogják itt a parlamentben eldönteni, vagy részben mások , abba az irányba kellene elmozdulni, amely visszaviszi ezt a dolgot abba az irányba, ami. Tudniillik a civil szervezet az ért civil szervezet, hogy a mindenkori államtól függetlenül működjön, és ha nem úgy működik, akkor mindig ki van szolgáltatva ennek az államnak. Ennek következményeit látjuk például a Zuschlagperben, ennek következményeit látjuk sajnos nem egy esetben, am ikor a civilek az állam bácsi kedvére próbálnak meg tenni, ahelyett, hogy azok felé fordulnának - tudniillik a civil lakosság felé , amely felé nekik fordulniuk kell. Nagyon rossz ez a gyakorlat, végig kéne gondolni, hogy szabade ebbe az irányba menni. É n ennek megfelelően nemcsak gyakorlatias, válságszorító jelenségnek gondolom ezt, hanem tartós iránynak, amely fokozatosan fel kellene hogy számolja ezt a civil alapprogramot. Köszönöm szépen. (Gulyás József tapsol.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszön öm, képviselő úr. Keller Lászlónak adom meg a lehetőséget két percben. Képviselő úr! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy azt az alapkérdést, amit most Horn Gábor képviselő ú r felvetett, most itt, a részletes vita keretén belül nem fogjuk tudni megoldani, ezt lehet rögzíteni. Azt gondolom, hogy helyes úton járunk akkor, amikor a civil szféra támogatását költségvetési eszközökkel is megpróbáljuk elősegíteni. Szeretném arra felh ívni Pettkó képviselő úr figyelmét, hogy ebben az évben, annak ellenére, hogy 2008 végén a válság hatása már érezhető volt, éppen a civil szférát nem érintette 2009ben az a megszorítás, ami egyébként más államigazgatási szerveket már érintett a költségvet és korrekciója folytán. (Pettkó András: Nem igaz!) (19.30) Ez azért igaz, képviselő úr, mert 2008 végén én magam államtitkárként állapodtam meg a civil szervezetek képviselőivel, és bármekkora is volt utána a visszalépésünk a költségvetési kiadások előirán yzatánál, a civil szférát semmiféle korrekció nem érintette ahhoz képest, ahogy velük megállapodtunk. 2009re ez igaz. Sajnos, ez a megállapodás tovább nem tartható 2010re, mert azért azt Pettkó képviselő úr is tudja értékelni, hogy amikor nagyjából 1500 milliárd forint kiesik a költségvetésből, akkor bizony osztozni kell minden szférának ebben a jelentős bevételkiesésben, és ez az, ami most érinti a civil szférát is. Messze nem olyan mértékben, mint ahogy egyébként a válság
