Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP):
17 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ha az ország nem volna ilyen tragikus helyzetben, akkor még vicces is lehetne az, ahogy miniszterel nök úr azon problémák töredékes megoldásával büszkélkedik, amelyek egyáltalán nem lettek volna, vagy legalábbis messze nem ilyen mértékben, ha önök nem csinálták volna. Nézzük a tényeket! A második negyedévben a GDP 7,6 százalékkal csökkent. Ezzel a térség ben az utolsók vagyunk. 10 százalék fölött van a munkanélküliség. 4,1 százalékos a hiány. 2,2 százalékos a reálkeresetcsökkenés. Ebből a költségvetésből, amit itt beharangozott, semmi nem fog épülni a következő évben Magyarországon. A világon semmit nem f ognak ebből a költségvetésből építeni. S az egészségügy, az oktatás vagy a közbiztonság helyzetéről egész egyszerűen már kegyetlenség lenne beszélni. És korrupció, korrupció, korrupció. No hát ezért van az, miniszterelnök úr, hogy már a látszatát sem tudja kelteni annak, hogy hiszi is azt, amit mond. S miközben emberöltőkre eladósították az országot, kistafírozva belőle azokat a külföldi bankokat, amelyek a konjunktúra idején talicskával tolták ki a pénzt, most pedig az adófizetők pénzéből kistafírozva eszü k ágában sincs hitelezni az embereknek, a vállalkozóknak, és a saját etikai kódexüket is páros lábbal tapossák. Ehhez képest a kormány azt mondja, hogy bízzunk benne, és majd megpróbáljuk rábeszélni őket, hogy legalább a minimális etikai követelményeket ta rtsák be. S az ő kistafírozásukat tették az adófizetők pénzéből, mert ezeket a hiteleket a magyar embereknek kell majd kifizetniük. S ha miniszterelnök úr esetleg szólt volna arról egy mondatot, hogy hány milliárd forintot vittek ki a multinacionális cégek profitként az országból, azok a multinacionális cégek, amelyeknek önök olyan kedvezményeket biztosítottak, amikről a magyar vállalkozók nem is álmodhatnak. Azok a multinacionális cégek, amelyek az erőfölényükkel visszaélve megfojtották a kiskereskedőket, a kisvállalkozókat, és a gazdákat is nehéz helyzetbe hozták. Azok a multinacionális cégek, amelyek - miután önök lebontották a munkásvédelmi jogokat - páros lábbal tapossák a legelemibb munkásvédelmi jogokat, a szociáldemokrácia nagyobb dicsőségére. (A jeg yzői székben Béki Gabriellát dr. Hende Csaba váltja fel.) Ennek a következménye az, hogy az ország olyan helyzetben van, mint egy vesztes háború után. S ez nemcsak belföldön van így, hanem külpolitikai értelemben is. Ön, miniszterelnök úr, két mondattal me gpróbálta elintézni a szlovák ügyet. Miniszterelnök úr, ez a magyar nemzet egyik legfontosabb kérdése. A helyzet az, hogy két olyan példátlan provokáció is történt a magyar nemzettel szemben, amire évtizedek óta nem volt példa. Az egyik a nyelvtörvény, ami nem pusztán egy magyar nemzetiségi sérelem, hanem az egyetemes emberi jogok legdurvább megsértése, a másik pedig a köztársasági elnök úr kitiltása Szlovákiából, ami megint csak nem egy politikai kérdés - az is , de alapvetően szerződésekbe ütközik, az Un ió ethoszát a legalapvetőbb ponton érinti, például a személyek szabad közlekedése terén. A szlovák nyelvtörvény kapcsán - s ebben volt a konszenzus , miután alapvetően emberi jogokat sért, az egyetlen elfogadható megoldás a törvény visszavonása. Azt monda ni, hogy van egy jogtipró, az emberi jogokkal és a magyar nemzeti érdekekkel szögesen ellentétes törvény, és akkor próbáljunk belemenni abba, hogy ezt az emberi jogokkal ellentétes törvényt ne hajtsák végre, nem elégséges. Magát a törvényt kell visszavonni . Megjegyzem egyébként, hogy ebben a szellemben tárgyaltunk elnök asszony vezetésével négypárti delegációként. A magyar nemzettől milyen felhatalmazást kapott ön ahhoz, hogy azt mondja: nem szükséges a törvény visszavonása, hanem majd úgy variálják át a vé grehajtási utasításokat, hogy mégse büntessék meg azokat az embereket, akik a saját szülőföldjükön meg mernek szólalni magyarul? (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) S miért jutottunk ide, miniszterelnök úr? Azért jutottunk ide, és azért merik ezt velünk me gtenni, mert egy legyengült ország vagyunk. Azért, mert önök gazdaságilag tönkretették az országot. Azért, mert belpolitikailag felhatalmazás nélküli, a lakosság támogatása nélküli kormányzást valósítanak meg. És azért, mert a külpolitikában teljesen súlyt alan lett az ország az önök kormányzása idején. Ha Magyarország egy erős ország lenne, ezt nem merték volna velünk megcsinálni.
