Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Balogh József (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Miért nem vesz tudomást a kormány a homokhátsági gazdálkodók vízgazdálkodási problémáiról?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1582 Balogh József (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Miért nem vesz tudomást a kormány a homokhátsági gazdálkodók vízgazdálkodási problémáiról?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Balogh József, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Miért nem vesz tudomást a kormány a homokhátsági gazdálkodók vízgazdálkodási problémáiról?” címmel. A képviselő ura t illeti a szó. BALOGH JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országház falai között több ízben szóltam már a homokhátsági gazdálkodók nehéz helyzetéről. Ezek a gazdák, akik a földet hagyománytiszteletből, szeretetből, még ráfizetés árán is megművelik, tiszteletet, megbecsülést, támogatást érdemelnének. Ehelyett azonban a kormány folyamatosan növeli terheiket, sőt újabbakat rak rájuk, a vízgazdálkodással kapcsolatos gondjaik ügyében pedig hiába szólalok fel évek óta, a hatal mat gyakorlók nem hajlandók tudomást venni ezekről. 2009. május 18án ismét a kormány elé tártam az ügyet, akkor Gőgös Zoltán FVMállamtitkár úr válaszolt a felszólalásomra. Az államtitkár úr akkor többek között így fogalmazott: “a közfeladatok ellátásának alapja a közös teherviselés és a szolidaritási elv érvényesülése”, továbbá azt is említette, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos problémakört csak egy teljesen átfogó vízgazdálkodási terv tudja megoldani. Ha ezt a két állítást megvizsgáljuk, látható, hog y ezek pusztán szóvirágok maradtak, elhangzásukat nem követték tettek. Hiszen hogyan beszélhetnénk a szolidaritási elv érvényesüléséről ott, ahol az aszálykárokat elszenvedő gazdáktól a hatalom éppúgy bevasalja a vízgazdálkodási hozzájárulást, mint szerenc sésebb társaiktól? A kormány érdektelenségét, cselekvőképtelenségét megelégelve az elmúlt hónapban nyolc képviselőtársammal közösen törvényjavaslatot nyújtottunk be a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezzel az indítvánnyal a nyilvánvalóan igaz ságtalan jelenlegi állapotot kívánnánk megváltoztatni, hogy az aszály sújtotta termelők legalább ne fizessenek a semmiért. Csak reménykedni tudok abban, hogy a kormány végre tudomást vesz a homokhátsági, de az ország más, vízhiánnyal küszködő területein is gazdálkodók gondjairól, és lépéseket tesz annak érdekében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy problémájukra a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával, illetve a vízgazdálkodási terv készítésével megoldás születik. Kérd ezem az államtitkár urat, hogy a kormány támogatjae az 1995. évi LVII. törvény módosítását. Várom megnyugtató válaszát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Kling István államt itkár úrnak. DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány és különösen az érintett szakminisztériumok hosszú évek óta kiemelten foglalkoznak a homokhátság ot sújtó vízgazdálkodási gondok megoldásával, és számos alkalommal tárgyalt erről a kérdésről az Országgyűlés is. Nem vitatható, hogy a végrehajtást eddig gátolta a forráshiány, most viszont fejlesztési programok kapcsán elmondhatom, hogy az aszálystratégi a a közeljövőben a kormány elé kerülhet. Tárcánk a klímaváltozás hatásai által leginkább sújtott DunaTisza közi homokhátság problémáinak enyhítése érdekében egy hosszú távú, több ütemből álló, komplex program elindítását
