Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter:
1541 DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Tisztelt Országgy űlés! Tisztelt Elnök Úr! 2009. október 7én a betegellátás szövetségeinek vezetői és az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter jelenlétében alkut kötöttek az év végi és a következő évi finanszírozásra. Az alku azt tartalmazta, hogy októberben a kórházak , illetve a betegellátó helyek, kórházak 4,5 milliárd forintot kapnak - ez volt az egész mozgástere egyébként a költségvetésnek a betegellátás vonatkozásban, ezt a miniszter kijelentette, a pénzügyminiszter , és a maradék 28 milliárd forintra, amit a köve tkező költségvetési évre és még erre az évre megígértek, tehát hogy 6 milliárd forintot kifizetnek decemberben, és 38 milliárd forintot kifizetnek még a következő év januárjában, nem volt gyakorlatilag fedezet, a januáriban 22 milliárd forintot egyszerűen csak egy átlépéssel, egy számtani művelettel, egy áthelyezéssel csináltak meg. Ez gyakorlatilag egy olyan helyzetet teremtett az orvoslásban, amely, azt hiszem, a rendszerváltás óta példátlan. 1993ban még alapvetően a betegellátásban nem volt baj. Az embe rek és maguk az orvosok is, nem beszélve az adófizetőkről, egyértelműen azt várták, hogy világossá tegyék, hogy az orvosi munka mögött milyen fokú teljesítmény van. Ez a finanszírozási elv életbe lépett. Ez olyan új volt akkor, hogy Európában kevés országb an volt meg, még az SZDSZ által mintaországként tekintett Hollandiában sem. Azután elkezdődtek a változások, és ezek a változások fokozatosan egyre nagyobb forráskivonással jártak. Olyan ellenzéki lapok, mint a Beszélő vagy az Élet és Irodalom is azt jósol ták, hogy az elkövetkezendő években, mármint a 2002t, illetve a 2006ot követő években 50100 milliárd forintos kivonások lesznek a gyógyító ellátásból - és ez bizony mind meg is történt. Egy sajátos jellege volt ennek, egy olyan sajátos helyet, hogy a ko rmánypártok egyszerűen kizárólagos szakértőnek tüntették fel magukat a kérdésben, az egészségügynek egyfajta amerikanizálódását képzelték el. És ez megdöbbentő volt az emberek számára, mert az emberek számára az egészség, az egészségügyi ellátás jóval nagy obb érték volt Magyarországon, mint azt korábban bárki gondolta volna. Valóban, az egészségügyi ellátás azért akkora nagy érték, mert igazából alapvető normái közé tartoznak az egyes társadalmaknak, és országonként más és más. 2009 szeptemberében a Newswee k magazinban megjelent egy szám, amely hihetetlen gyorsan rendkívül sor reakciót váltott ki. A címe az volt, hogy nincs a beteg emberek számára ország. Nem új cím ez. Volt egy ennél korábbi, két évvel ezelőtti cikk, amelyben az volt, hogy az öreg emberek s zámára sincs ország. És valóban, önök bebizonyították az elmúlt két évben, hogy a beteg emberek számára nincs ország, legalábbis Magyarországon nincsen ország. Önök teljesen tönkretették a struktúrát. A jelenlegi miniszternek valami nagyonnagyon szűk mozg ásteret hagytak, egy olyan pici lehetőséget, hogy az egyik lábáról a másikra ugráljon, de alapvetően változásokat nem értek el, és ezt egy fokozatosan romló egészségügyi ellátás és egy morális csőd is kísérte az egészségügyben. Alapjában véve a jelenlegi m iniszternek igazából egy olyanfajta ételt kell megetetnie velünk, amelyik rossz is, büdös is, oda is kozmált, nekünk azonban mégis meg kell ennünk. Ezt a helyzetet mi nem kívánjuk elfogadni. Éppen ezért azt gondolom, hogy most, amikor a miniszter úrnak áta dom a lehetőséget, hogy a tények helyett a számokról beszéljen, hiszen ő a számokat szereti jobban, azt akarom ezzel elmondani, hogy ma Magyarországon (Az elnök csenget.) az egészségügyi ellátás soha nem látott csődje van. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDN P soraiból.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Székely Tamás miniszter úrnak. DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha végignézünk azo n a bizonyos megállapodáson, amelyet a kórházi szövetségekkel aláírtunk, azok a következőket tartalmazzák - és akkor nem olvasom fel, csak mondom az egyes pontokat.
