Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 19 (233. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
1539 Ítélőtábla egyértelmű ítéletet hirdetett a Magyar Gárda feloszlatásának ügyében. Az indoklás szerint demokráciában megengedhetetlen és az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen, hogy a társadalom egyik csoportja akár fizikai megnyilvánulásokkal, akár verbálisa n erőszakkal fenyegesse a társadalom másik csoportját. Továbbá kimondja az ítélet, hogy amennyiben valamely társadalmi szervezet tevékenysége - ideértve egy tevékenység kereteinek a létrehozását is - alkalmas arra, hogy bármely társadalmi csoport tagjainak az emberi méltóságát sértse, ez a társadalmi szervezet feloszlatását önmagában megalapozza. Ennek ellenére a gárdisták és a gárdistákat szervező politikai erő, a Jobbik nyíltan, mind ez ideig következmények nélkül veszi semmibe az ügyben született másodfo kú jogerős bírói ítéletet, és szervezi újra, pontosabban tovább a Gárdát annak ellenére, hogy ezt világosan büntetni rendeli a büntető törvénykönyv. Tisztelt Országgyűlés! Az egyértelmű bírói döntéshez képest az ítélet végrehajtása bizonytalankodó. A rendő ri fellépés szembeszökő helyi különbségeket mutat. Ezért is fordultam határozott, egységes jogalkalmazói gyakorlatot sürgetve írásbeli kérdéseimmel október 7én Draskovics Tibor igazságügyminiszter úrhoz, aki a rendőrségi törvény 4. § (2) bekezdése alapjá n irányítja a rendőrséget, így nemcsak felelősséggel, hanem megfelelő felhatalmazással és hatáskörrel is rendelkezik. Sajnos, azóta is bizonytalan vagy éppen bénult a rendőrség magatartása, ahogy az elmúlt pénteken is történt, ezért változatlanul hiányolom a miniszter válaszát és intézkedéseit. A megfelelő intézkedések hiánya, a végrehajtó hatalom bizonytalankodása, működési zavarai, súlyos hibái következményekkel járnak, hiszen növelik a feszültséget a társadalom egyes csoportjai kapcsolatában, vagy éppen olyan előre megfontolt, minden valószínűség szerint pusztán etnikai indíttatású bűncselekmény esetén is tetten érhető, mint a közel egy éven át felderítetlen sorozatgyilkosság ügyében. Az alkotmányos alapértékek, a jogállam hívei, a Magyar Köztársaság polg árai joggal várják el a mindenkori kormányoktól, hogy védjék meg őket, és szerezzenek érvényt a törvényeknek. Valamennyi parlamenti párt képviselőjének tisztában kell lennie azzal, hogy a romák társadalmi integrációjának elmaradásáért, foglalkoztatási, szo ciális, kulturális helyzetükért, a romló közállapotokért kiemelt felelősséggel tartoznak a rendszerváltás utáni kormányok és a Magyar Országgyűlés, még akkor is, ha az egyes kormányok vagy az egyes képviselők személyes felelőssége eltérhet. Egy új választá s és egy új évtized küszöbén valamennyi demokratikus politikai erő feladata - beleértve a magyar társadalom helyi és civil közösségeit is , hogy minden tőle telhetőt megtegyen a leszakadó roma honfitársaink felzárkóztatásáért, és fellépjen a faji diszkrim ináció minden megnyilvánulásával szemben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Külön köszönöm frakcióvezetőhelyettes úrnak, hogy a mai napon elsőként betartotta a rendelkezésre álló időt. Megkér dezem, a kormány nevében… - igen, látom, Draskovics Tibor miniszter úr válaszol. DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nézzük először a tényeket! Mi történt Olaszliszkán? Olaszliszkán egy, a Jobbik által bejelentett, a törvényeknek megfelelően bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett demonstráción néhányan, szemben a rendőrség korábban tett figyelemfelhívásával és az ennek megtartására vonatkozó ígérettel, szervezetten - ez nyolc főt jelentett egyébként - Magyar Gárdaként próbáltak feltűnni. A rendőrség egyetlen ponton bizonytalankodott, úgy gondolta - azt hiszem, egyébként jól tette , hogy a nyolc fő által elhelyezendő koszorú elhelyezését nem akadályozza meg, hanem ezt követően