Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
1510 De azért azt is el kell mondani, hogy ez az eredmény nem abból jött, hogy a magyar mezőgazdaság intenzitása vagy termelésbővülése olyan nagy lett volna. Jó mezőgazdas ági év volt 2008ban, viszonylag jó piaci helyzet volt, és ez realizálódott a 2008. év végére; természetesen az ott dolgozók bölcsességét és munkáját ez a tény nem kisebbíti. A mezőgazdaság teljes árukibocsátása 2008ban közel 2 ezer milliárd forintban rea lizálódott, ami szintén szép szám, és a kibocsátás volumene az előző évhez képest mintegy 27 százalékkal növekedett. Ezzel szemben nekem mindig fontos a mérleg másik serpenyője, hogy ez mennyi hitelből valósul meg, mennyi az ágazat hitelállománya. Körülbel ül közel 400 milliárd forint egyébként. Azt lehet mondani, hogy ez 25 százalékos eladósodottság. Lehetne ez egyébként több is, ha a bankok egyáltalán hitelképessé minősítenék az agrárvállalkozásokat, de nem nagyon vagyunk hitelképesek, mert viszonylag ross zak a jövedelmezőségi mutatói az ágazatnak. Bár a régi gazdálkodó ember azt mondotta, hogy akkor biztonságos a mezőgazdasági gazdálkodás, ha egy termés a határban, egy a magtárban, egy a bankban van. Hát, ma ez Magyarországon nem így van, bár az eladatlan gabonakészletek folytán lehet, hogy majd eljutunk odáig, hogy egy termés tényleg a magtárban lesz, ami viszont nem hiszem, hogy örvendetes dolog. Érdemes, és már többen beszéltek arról, hogy hogyan alakul a foglalkoztatottsági létszám a mezőgazdaságban. Sz ámomra megdöbbentő és nem egy szívet melengető dolog, hogy az elmúlt évben is az előző évhez képest, a 2008. évhez képest mintegy 9 ezer fővel kevesebb személy dolgozik, kevesebb embernek ad munkát, megélhetést a mezőgazdaság. Most nem beszélünk az önfogla lkoztatókról és azokról, akik egyébként jövedelmet nem kapnak a mezőgazdaságból. Tehát 9 ezer fő veszítette el a munkahelyét. Ez sok. Egyértelműen azt bizonyítja, hogy hiányoznak a mezőgazdaságból a munkaerőt nagyobb létszámban felvevő ágazatok - szőlő, gy ümölcs, kertészet, állattenyésztés bizonyos tekintetben. Szerintem azok a közterhek, amelyek az agráriumban dolgozókat érintik, azonosak egyébként a más ágazatokban lévő közterhekkel. Mégis azt kell látnunk, hogy a világban verseny van, és a világ más tája in megtermelt mezőgazdasági munkán nincsenek meg ezek a közterhek, nincsenek meg, akkor sem, ha Törökországra gondolunk, akkor sem, ha esetleg ÉszakAfrikára gondolunk, vagy más gazdasági övezetekre gondolunk, Mexikóra, Tajvanra vagy bármire. Nincs meg. Az okkal a területekkel úgy versenyezni, ahol egyébként kemény szabályok vannak, kemény büntetések vannak, mint Magyarországon, míg más gazdasági övezetekben nincs olyan közteher, nagyon nehéz egyébként. Most teljesen mindegy, hogy paradicsomról beszélünk vag y paprikáról, ha a kertészetnél maradunk, ezeken meglátszik, és mondjuk, a mi adottságaink nem minden esetben olyanok az állattenyésztés vonatkozásában, mint Ausztrália vagy ÚjZéland a birka esetében, vagy Argentína a szarvasmarhánál. No, de attól függetl enül azért a környezeti állapotunk fenntartása érdekében mégiscsak kellene állattenyésztéssel foglalkozni, és ennek a módját meg kellene találni; már csak arra az egy dologra gondolunk, hogy a folyók medrében milyen állapotok uralkodnak, és ez mennyivel la ssítja a víz lefolyását, ami miatt tározókat kell építenünk. (17.50) Lehet, hogy a tározók építése fontos dolog, de talán más módon is lehetne ezen a dolgon segíteni. Úgy gondolom, az a tény, hogy a szakmai munka színvonala nem megfelelő a mezőgazdaságban, erre azért beszédes számok vannak. Milyen produktum van egy hektárra vetítve NyugatEurópában, és milyen van, mondjuk, Magyarországon vagy a csatlakozott keleteurópai országokban? Gyakorlatilag az egy hektárra vetített produktumunk csak fele vagy alig va lamivel több mint fele. Ez azt is jelenti, hogy igazán szakmai munka nem folyik az ágazatban. Azt lehet mondani, nincs nyugvóponton a mezőgazdaság. Nincs nyugvóponton, sok dologban nem vagyunk megegyezve, nem csak a stratégiában, a földkérdésben, a földbér leti viszonyokban, tehát ez annak a következménye. Mert biztos, hogy földbérleti viszonyokat is biztosat kell teremteni, Medgyasszay képviselőtársam is elmondta. Igaza van neki, ez védi a kicsit is, védi a nagyot is, de valójában a szabályok olyanok, hogy a belső
