Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1460 eredmény után ne kelljen azonnal az osztalékadóra vonatkozó szabályok szerint adóznia. Ezzel a jövőben szabadabb an lehet dönteni az adózott eredmény felhasználásáról, és ez várhatóan hozzájárul a vállalkozási kedv növeléséhez is. A személyi jövedelemadót érintően a javaslat tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó te vékenységét egyéni cégként folytatja. Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, akkor előtte meg kell szüntetnie egyéni vállalkozását, leltárt kell készítenie, amelyben egyéni vállalkozóként feltünteti eszközeit, jelezve, hogy mely eszközök kerülnek át az egyéni cégbe. Az eszközöket értékelni kell, és ha van pozitív átértékelési különbözet, akkor azt figyelembe véve meg kell állapítani az adókötelezettséget, amely az adóévre vonatkozó egyéni vállalkozói adókötelezettség részét képezi, de az adót három eg yenlő részletben kell csak megfizetni. Fontos, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén nem kell visszafizetni a feltételekhez kötött kedvezményeket, a továbbiakban az egyéni cég vonatkozásában a kedvezmén y érvényesítésére a társasági adó szabályai lesznek irányadók. Az egyéni vállalkozó által elhatárolt veszteség szintén továbbvihető, azt a társasági adó szabályai alatt kell elszámolni. Az egyéni vállalkozók számára igen lényeges könnyítés, hogy szünetelte thetik tevékenységüket legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig, és a szüneteltetés időtartama alatt adót és tbjárulékot sem kell fizetniük. Ez a lehetőség az idénymunkát végzőknek - például vendéglátóipari, mezőgazdasági, építőipari tevékenységgel fo glalkozóknak , illetve hosszabb külföldi tartózkodás, betegség vagy hozzátartozó ápolása miatt a munkából átmenetileg kieső egyéni vállalkozóknak jöhet jól. A szüneteltetést nem kell indokolni és engedélyeztetni sem, csak be kell jelenteni az adóhatóságna k. A tevékenység teljes adóévi szüneteltetés esetén - és amennyiben a korábban igénybe vett adókedvezményekkel összefüggésben adófizetési kötelezettség sem keletkezik - a tevékenységre vonatkozóan az adóévben adóbevallást nem kell tenni. Tisztelt Országgyű lés! A tervezett módosítás az egyéni cégek számára is lehetővé tenné, hogy az eva hatálya alá tartozzanak. Ha az evás egyéni vállalkozó egyéni cégként kíván működni, akkor az evaalanyisága ugyan megszűnik, de az általános szabálytól eltérően ilyenkor nem k ell négy évet várnia az újabb bejelentkezéshez, lehetővé válik ugyanis, hogy ilyenkor is jellemzően két adóév elteltével újra evaalany lehessen. A korlátolt és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég eltérő szabályozást igényel a nyilvántartásv ezetési kötelezettség, az evaalap megállapítása, a személyi jövedelemadóval és a társasági adóval összefüggő adókötelezettségek tekintetében. Ennek megfelelően a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a jogi személyiséggel nem rendelkező gazd asági társaságokra vonatkozó szabályok, míg a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre a számviteli törvény hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok lesznek alkalmazandók. A járuléktörvényt m ódosító szabályok tartalmazzák az egyéni vállalkozó és az egyéni cég társadalombiztosítási kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezéseket. Az egyéni cégre olyan szabályok vonatkoznak, mint jelenleg a társas vállalkozás tagjára. Az egyéni vállalkozói tevéke nység szüneteltetésének ideje alatt szünetel a biztosítási jogviszony is, tehát az egyéni vállalkozónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt sem szerez. Az egyéni céget érintően a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény kimondja, hogy az egyéni cég is vállalkozónak, azaz az iparűzési adó alanyának és a vállalkozó kommunális adó alanyának minősül. A kormány a válság hatásainak enyhítése érdekében több olyan adóváltoztatást is javasol, amelyek elősegítik a v állalkozások befektetéseit, illetve megtakarításra ösztönöznek. Ez utóbbiak közé tartozik a hosszú távú megtakarítások ösztönzése, valamint a pénz- és tőkepiacon keletkező jövedelmek egységes adóztatásai szabályait megteremtő változtatás is. Idesorolható m ég a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek átmeneti enyhítése, amelynek célja, hogy ne kényszerüljenek a
