Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
1454 telnek el, mire megkapja a Magyar Államkincstártól az ig azolást az illető, és enélkül nincs megalapított vállalkozás. Ezt vitatni nem lehet. Ez tökéletesen elegendő arra, hogy egy sor nagyon fontos és jó dolgot egyetlen tollvonással tegyünk semmivé. Mert egy ilyen bürokratikus intézmény kényekedve értelmében n em elég az igazolás arra vonatkozóan, hogy befizette az illető, ezt vissza kell igazoltatni a Kincstárral, amelynek a munkája így persze sokkal könnyebbé válik, annak az ügyintézőnek ez sokkal egyszerűbb, csak éppen annak a vállalkozónak azt a pozitívumot, hogy szeretnénk elérni a rövid idő alatti cégalapítást, egyáltalán nem vagyunk képesek elérni. Mintha nem is ismernék egymást, mintha nem is folytatnának párbeszédet egymással a tárcák, mintha nem az lenne a cél, hogy valóban lehessen rövid idő alatt cége t alapítani. Igaz az a véleménye Simon Gábor képviselő úrnak, hogy ez a magyar jogrendben igazából egy engedélyezési típusú szemléletmódot jelent. Teljesen erről szól az életünk ma. Az összes hatályban lévő jogszabály, amely vállalkozások gazdasági tevéken ységét szabályozza, mind erről szól. Mi törvényeket, sajnos beleértve az adótörvényt és más kapcsolódó törvényeket, nem a törvénytisztelő állampolgárokra alkotjuk, azokra, akik 90 százalék fölötti arányt képviselnek, hanem a szűk, nem tudom, hány százalékn yi és milyen mértékű, ez nyilván eltérő területenként, de az adócsalókra, a jogszabályokat figyelmen kívül hagyókat, az azokat kijátszókra alkotunk. Minden arról szól, hogy milyen bürokratikus terheket kell annak viselnie, aki egyébként tisztességesen vise lkedik. Azok viszont, akik nem is rendelkeznek adószámmal, milliárdokat tesznek el, meg sem jelennek az APEH nyilvántartásában, nem is tud róluk a hatóság, hogy léteznek magyar állampolgárként. Mintha nem is közöttünk élnének, és viszik haza adózatlanul a valószínűleg jogellenesen összegyűjtött pénzüket. Hadd mondjak egy másik példát, a körbetartozások kérdését. Mindenki mindenféléről beszél, hogy a körbetartozásoknak mi az oka, csak a csíráját, a kiindulópontját a dolognak nem nagyon szeretjük feszegetni. Ugyanis ez nem másért van, mint az áfatörvény rendelkezései miatt. Ma, ha valaki kibocsát egy számlát egy vállalkozási díjról, akkor annak az áfáját akkor is köteles befizetni a vállalkozó, az, aki kibocsátotta a számlát, ha az, aki felé kibocsátotta, jele ntős késedelemmel vagy soha az életben meg nem fizeti ezt az összeget. Azért nem bocsátanak ki vállalkozások számlákat, mert pontosan tudják, hogy óriási kockázatot vállal azzal, ha kiadja a számlát, mert abban a pillanatban az áfakörben mint adófizető köt eles befizetni azt az áfatartalmat, amit természetesen indokolt a forgalom után. Csakhogy ez a nevével ellentétben így nem forgalmi adó. Nem a forgalom után, hanem a számlakibocsátás után kell fizetni. És ha valaki nem fizet a másik oldalon, akkor annak se mmilyen hátrányos jogkövetkezménnyel nem kell számolnia. Míg az a vállalkozó, aki annak ellenére, hogy kibocsátotta a számlát, nem fizetik meg a számlatartozást, ő sem fizeti be az adót, merthogy nincs miből befizetni esetleg, mert nagyon gyakran előfordul , és innen indulnak a köztartozások jelentős hányadban, azzal szemben azonnal eljárás indul, és tökéletesen tönkre lehet tenni a vállalkozását önmagában e miatt a tény miatt. (13.20) Rengeteg ilyen dolgot lehetne fels orolni. Az a helyzet, hogy így önmagában ez a jogszabályi környezet, amely ma körülvesz bennünket, körülveszi az állampolgárokat Magyarországon, teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy azt a bizonyos szemléletváltozást, amelyet üdvözölt Simon Gábor kolléga úr... - sajnos én nem látom ezt a szemléletváltozást. Itt óvatosan, nagyonnagyon óvatosan lehet azt mondani, hogy köszönhetően a közösségi jog fejlődésének, mi jogharmonizációs kötelezettségünknél fogva mást most nem tehetünk, mint egy ilyen harmonizáció s lépést megteszünk. De nem látom, hogy a szemlélet ebben a tekintetben alapvetően megváltozna, és nem lesz szemléletváltozás addig, amíg például minden különösebb következmények nélkül névtelen feljelentésekkel lehet tönkretenni tökéletesen vállalkozásoka t úgy, hogy a névtelen feljelentésről rövid időn belül kiderül, hogy az a bizonyos névtelen feljelentés teljesen megalapozatlan volt. Maga az adóhatóság is elismeri, hogy az ilyen típusú bejelentések igen
