Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR ALBERT (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
1446 Felszólalásában a képviselő úr folyamatosan keverte a kettőt, például a cégalapításnál önkormányz ati feladatot említett, holott azt tudjuk, hogy továbbra is a bíróságok feladat- és hatásköre marad. Tehát a felszólalásán végigvonult ez a keveredés, ezért egy picit tisztába szeretném tenni az MSZPfrakció részéről ezt a helyzetet; ugyanúgy tisztába szer etném tenni, azért, mert az alkotmányügyi bizottságban pedig a legnagyobb kritika az ellenzék részéről az volt, hogy a világgazdasági válságot ez a törvényjavaslat nem kezeli, sőt mi több, a világgazdasági válságot ez a törvényjavaslat nem oldja meg. Termé szetesen nagyon sok mindent fel lehet sorolni, hogy ez a törvényjavaslat mit nem old meg, ön is kísérletet tett néhány ilyen felsorolására, azonban azt is el kell mondani, hogy az általános vitában a Házszabály szerint alapvetően két dologról kell beszélni . Az egyik az, hogy mi a szabályozás szükségessége, mi a szabályozás célja, a másik ilyen fontos kérdés pedig az, hogy ezeket a célokat, ezt a szabályozási szükségességet hogyan kívánja maga a törvényjavaslat elérni. Nos, azt gondolom, az államtitkár úr az expozéjában ezt elég részletesen ismertette, azonban néhány momentumra én is kénytelen vagyok utalni, és azért használtam a “kénytelen” szót, mert úgy látszik, ez nemcsak a közvélemény előtt, hanem egyes képviselőtársaim előtt is keveredik. Nos, azt kell mondani, a szabályozás célja alapvetően egy sorozatba illeszkedik, hiszen talán minden magyar jogalkalmazó értesült arról, hogy a gazdasági joganyag felülvizsgálata zajlik itt, a Ház falai között, immár több mint egy éve, hiszen ez a Ház a gazdasági törvén yt újraszabályozta, újraszabályozta a kft.vel kapcsolatos eljárásokat, a részvénytársaságokkal, a betéti társaságokkal kapcsolatos eljárásokat - hadd ne soroljam a sort , ugyanakkor emellett a Ház újraszabályozta a nonprofit tevékenységű társaságok szabá lyait is. Ebbe a sorba illeszkedik be az a törvényjavaslat, amelynek az általános vitája most zajlik, hiszen két olyan jogalany jön létre, illetve megváltozik a szabályozása, amely több százezer embert érint, ahogyan Molnár képviselő úr is utalt erre. Tehá t gyakorlatilag itt nem egy elkülönült, önálló szabályozási törekvés van, hanem egy hosszú idő óta zajló hosszú sorozat része. Az államtitkár úr is utalt rá, de az anyag is megfelelően kifejti, hogy azért egy picit a nemzetközi kitekintéssel is kell foglal koznunk, hiszen a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv - amelynek a szabályait ismerhetjük, hiszen a 2006. évi szabályok - rendelkezéseit próbálja a magyar jogrendbe is átilleszteni, ha úgy tetszik, akkor a javaslat bizonyos része, sőt a nagyobb rész e erre az uniós irányelvre utal, például a bejelentés fogalma, amit önök kevesellnek. Hadd osszam meg önökkel azt, hogy ez az uniós irányelv részét képezi. Maga a cél és a szabályozás szükségszerűségének pedig a harmadik részeleme a törvény második része, az egyéni cégeknél lévő szabályozás pontosítása, a terminológia egységesítése, és azt is mondhatjuk, hogy az eddigi hiányok és hiányzó szabályozások megalkotása. Nos, a törvény első része, ami az egyéni vállalkozókról rendelkezik, engedjék meg, hogy itt né hány csomópontot megemlítsek. Ez a néhány csomópont természetesen azért szükséges, hogy mindenki számára látszódjon, hogy itt a gazdasági jog területén egy koherens egész alkotására törekszik az Országgyűlés és a kormányzat. Az első ilyen csomópont az álta lam is előbb említett bejelentési kötelezettség szabályozása, ami egy szemléletváltozás. Először is ez a szemléletváltozás az Európai Unióból indul ki az előbb általam említett irányelv alapján. Azonban azt mondhatom, hogy ez a szemléletváltozás a magyar j ogrendszeren is végigvonul, hiszen nem ez az első szabályozás, ahol szemléletváltozás következik be. Természetesen tudom, egész Magyarország egy ilyen engedélyezési típusú eljárási rendszerhez van hozzászokva, az elmúlt húsz év is alig szakított ezzel a gy akorlattal. Én a magam részéről, illetve a frakció részéről is mondhatom, hogy üdvözöljük ezt az európai uniós irányelvet, üdvözöljük azt, hogy ez a szemléletváltozás bekövetkezett, és azt gondolom, nemcsak azért, mert kötelessége a Magyar Országgyűlésnek is ezt a saját törvényébe átiktatni, ettől függetlenül erre a szemléletváltozásra Magyarországnak is nagyon nagy szüksége van. A bejelentést követően egyébként a jegyző automatikusan és haladéktalanul elektronikus úton szerzi be az egyéni vállalkozó
