Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
1404 mezőgazdasági termelés ráfordításai. Itt az árszint mintegy 15 százalékos növekedése volt, így 2008ban ugyan a nyereségadatok - erről majd beszélek - jelentősen emelkedtek, de összegészében elsősorban az inputárak, például a műtrágyaárak drasztikus emelkedésével az agrárolló nyílott és romlott. A mezőgazdasági társas vállalkozások száma az előző évek tendenciáját követve 2008ban is csökkent, több mint ezerrel. Így 2008ban 10 260 vállalkozást tartottunk nyilván, és ennek a 96 százaléka kettős könyvelést végez, azaz pontos adatszolgáltatásával követni tudjuk a folyamatokat ezeknél a gazdaságoknál. A mezőgazdasági társas vállalkozások 2008. évi adóbevallásában kimutatott üzemi eredmény nagyon jó képet mutat, ugrásszer űen emelkedett, mintegy 38,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez számokban azt jelenti, hogy a 2007es 83 milliárd forintról 115 milliárd forintra nőtt az üzemi eredmény értéke. Az üzemi tevékenység bevételei is és a ráfordításai is - ahogy azt már jeleztem - nőttek ebben az időszakban. Az ágazatban uralkodó kedvező tendenciákat jól jelzi, hogy 2007hez hasonlóan a bevételek nagyobb arányban, 7 százalékkal nőttek, míg a ráfordítások 5 százalékkal emelkedtek. Az adózás előtti eredmény kiugró, 24,7 szá zalékos növekedést mutat az előző év adataihoz viszonyítva, és ez az üzemi eredmények jelentős növekedésének köszönhető. Nagyon fontos adat, hogy mennyi a mezőgazdasági üzemek hitelállománya. Az év folyamán a mezőgazdaság hitelállománya növekedett, 327 mil liárd forintról 375 milliárd forintra. A mezőgazdaság hitelállományának a négy negyedév átlagában csak a 20 százaléka - ez a csak is sok az én megítélésem szerint - devizaalapú hitel, míg a nemzetgazdaság egészében az összhitelek 50 százaléka devizaalapú h itel. Ezért ebben is jól látszik, hogy a mezőgazdasági termelők azért óvatosabbak, mint a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók a hitelfelvételeiknél. A 2008 második félévében kirobbant és fokozatosan mélyülő pénzügyi válság az agrárágazatot elsősorban a hit elfelvételek lehetőségének szűkülésével, illetve a hitelek megdrágulásával sújtotta. Ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minden lehetséges intézkedést megtett, illetve kezdeményezett a mezőgazdasági termelők, termelői szerveződések, va lamint ezt követően az élelmiszeripari vállalkozások likviditásának, fizetőképességének a megőrzése érdekében. A tárca a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.vel együttműködve már 2008 második félévében négy hitelprogramot dolgozott ki és hirdetett meg, amelyeket az MFB Zrt. a kereskedelmi bankokon keresztül refinanszíroz. Ez volt az agrárfejlesztési hitelprogram, az agrárforgóeszközhitelprogram, a gabonahitelprogram és a tészhitelprogram. Ezeken a programokon keresztül mintegy 60 milliárd forint összegű hitel állt a vállalkozások rendelkezésére. Év végéig ennek mintegy felét kötötték le a vállalkozások, és természetesen a 2009es évben is ugyanezek a lehetőségek rendelkezésre állnak. A 2008. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások eredeti előirányzata 442 mi lliárd forint volt, amelyből az előző évi maradványokkal korrigált, illetve az évközi pénzügyi folyamatok, átcsoportosítások miatt változtatott aktuális előirányzatból az év során 426,2 milliárd forint kifizetés történt meg. (9.00) Ebből 153,8 milliárd for intot a központi költségvetés - ez a magyar láb, ahogy szoktunk fogalmazni - és 272,3 milliárd forintot pedig az EU pénzügyi alapjai biztosítottak. Az agrár- és környezetgazdálkodási támogatások a legjelentősebb részarányt, mintegy 60 százalékot képviselne k a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedései között. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szerinti követelmény, hogy a hazai költségvetésből származó kifizetések reálértékét meg tudjuk őrizni, a KSH által megadott fogyasztói árindexekből számíto tt, 2005. évhez viszonyított 23,34 százalékos korrekciós tényezővel számítva 2008. évben minimálisan, 196,1 milliárd forint kifizetésével valósult volna meg, ezzel szemben csupán 153,87 milliárd forint került kifizetésre. Ugyanakkor megállapítható, hogy az agrár- és vidékfejlesztésre
