Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár:
1398 Végezetül arról, hogy mi is a helyben járás oka véleményem szerint. Először is az, hogy egyre inkább úgy látsz ik, amit már régen tapasztalok: ennek a kormánynak nem fontos az egész ország, a vidék. Aztán az is ok, hogy bár 2002 óta az MSZPSZDSZ van hatalmon, azóta négy kormány és öt egészségügyi miniszter váltotta egymást. Ez bizonyára hozzájárult a döntésképtele nséghez vagy éppen a végrehajtás elodázásához, elhalasztásához. Aztán az is akadályokat jelent, hogy mint annyi mást, ezt is EUs forrásból szeretnék finanszírozni, ami nem lenne baj, ha már a pályázat kiírásra került volna, és a nyertesek között ott lenne a veszprémvarsányi mentőállomás. Az évtizedes késlekedés emberéletekbe kerülhet, hiszen egyes híradások szerint Magyarországon a statisztikák szerint minden 20 percben infarktust vagy egyéb szívrohamot kap valaki, és ha nem kap időben segítséget, ez halál lal is járhat. Megdöbbentő a hír, szinte hihetetlen, de ha igaz, akkor ez a statisztika Bakonyalján is érvényes. Ezért adtam felszólalásom címének, gondolva az esetleges balesetekre is, figyelemfelkeltés céljából is - talán kissé túlzással , hogy Bakonyal ján húszpercenként fenyeget a halál. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Medgyasszay képviselő úr. A kormány nevében Vojnik Mária államtitkár asszony kíván felszólalni. DR. VOJNIK MÁRIA egészségüg yi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megértem a képviselő úr türelmetlenségét, magam is nagyon szeretném, ha már a mentőállomások avatásánál tarthatnánk, de ebben a hevületben, képviselő úr, igen szűkmarkúan bánt az igazsággal. Azt mondta ugyanis, hogy az elmúlt két ciklusban mi, a szocialistaliberális kormányok nem tettünk a sürgősségi betegellátás fejlesztéséért semmit. (Dr. Medgyasszay László: Nem ezt mondtam.) Azt mondta, képviselő úr, h ogy kis túlzással, de nem tettünk. Azért mégis, engedje meg, képviselő úr, azt gondolom, nagyon is sokat, mondhatni, erőnk fölött tettünk. A képviselő úr tudja, de ha nem, akkor tisztelettel elmondanám: 50 mentőállomást építettünk vagy újítottunk fel. Tisz telt Képviselő Úr! Őriszentpétertől Záhonyig, Zalakarostól Dunaföldvárig, Ibrányon keresztül Komádiig mindenhol vidéki emberek vártak ezekre az ellátásokra, és mindenhol - úgy, ahogy ön ezt elmondta - nekik építettük, hogy hozzájussanak a sürgősségi ellátá shoz. De ugyanilyen fontos volt a sürgősségi betegellátás fejlesztésében például az, hogy a háziorvosi rendelőket korszerűsítsük, hogy a kistérségi járóbetegszakrendelőket felújítsuk, hogy azokat a térségi szakrendelőket építsük meg például Közép, Nyugat- és DélDunántúlon is, amelyekről képviselő úr kitüntetetten beszélt. De ugyanilyen fontos, képviselő úr, és azt gondolom, nem szabad ennek a jelentőségét lebecsülni: 2007ig 535 új mentőautót adtunk át. Ezek a fejlesztések azt jelentették, hogy az egész futóállomány több mint kétharmadát megújítottuk, képviselő úr. Új helikopterbázisokat építettünk, mentőhelikoptereket állítottunk hadrendbe, defibrillátorokat, pacemakereket tettünk a mentőautókba, respirátorokat tettünk a mentőautóba. Csak a középdunántú li régióban a háziorvosi rendelők felújítására - ahol egyébként a sürgős eseteket is elsőként látják el, még akkor is, ha oda a mentőnek is ki kell érkezni - 506 millió forintot szánt a középdunántúli regionális program a fejlesztésre. Képviselő úr, képvi selőtársaim, ha ez semmi, akkor azt szeretném megkérdezni, hogy a képviselő úrnak mi az, amiről azt gondolná, hogy valami. És akkor beszéljünk a veszprémvarsányi mentőállomásról. Igen, képviselő úr, nagyon szeretnénk, hogyha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gel közreműködve az a bizonyos mentőfejlesztési nagy program elindulna. (8.30) Az utolsó pályázatelőkészítő munkacsoportülés lezárult, egy megoldatlan feladat maradt, a kistérségi fejlesztések és az országos program összehangolása. Munkatársaim tájékoztat ása szerint, ha eredményes lesz az utolsó megbeszélés ebben az ügyben, 2010 első negyedévében elindulhat a
