Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 12 (231. szám) - László Tamás (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Önöknek az sem számít, ha a kisembert a saját megtakarításaival is átverik?” címmel - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1349 László Tamás képviselő urat illeti a szó. LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdés folytatása az: “ Avagy hová landol a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarítása évről évre?” Tisztelt Államtitkár Úr! 1997ben született meg a kötelező magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényi szabályozás, amit sokan pénzkivonási szivattyúnak mondanak, hiszen nem szolgál egy ebet, mint hogy egyre nagyobb mértékben pénzt von ki a Nyugdíjbiztosítási Alapból. Ez nem tréfadolog, hiszen a magánnyugdíjpénztári tagdíjak pótlására a köztársaság költségvetése évről évre nagyobb összeget kell hogy átutaljon pusztán azért, hogy minden hónapban biztonsággal ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. Ez a problémának csak az egyik része. De hogy milyen útonmódon kerül a nyugdíjpénztáraknál lekönyvelésre a tagdíj, ez már kicsit rejtély. Az Államkincstár számlájára a munkáltatók által átutalt össz eg és a bevallás lassan köszönő viszonyban sincsen egymással. Az APEH a feldolgozással hónapokon keresztül bíbelődik, és az Államkincstár egy számláján kamatoztatja a pénzt. Már ez önmagában tisztességtelen a jogkövető állampolgárral szemben, de a kamatozt atás legszebb példáját maguk a nyugdíjpénztárak adják, akik arra hivatkozással, hogy nem tudják beazonosítani a befizetőt, egy úgynevezett közös függő számlán tartják az állampolgárok tagdíjait. Ez esetenként több száz millió forintot is jelenthet, ami bus ásan kamatozik. Kérdéseim a következők. Miért képtelen az APEH megoldani azt, hogy ebben a témában tisztességes nyilvántartása legyen? A második: az ön által, önök által felügyelt PSZÁF meddig tűri azt, hogy a magánnyugdíjpénztárak úgy kezelik az emberek t agdíjait, mintha az a sajátjuk lenne? És miért csak a Ratkókorszakban születettek egy részének biztosították a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe? Várom válaszait. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Önnek van egy víziója a magánnyugdíjpénztári rendszerről, ezt a víziót nem támasztják alá se a tények, se a nemzetközi szakirodalom, se a hazai szakirodalom. A magánnyugdíjpénztári befizetés nem pénzszivattyú, nem egy elveszett összeg, hanem egy nagyon fontos állomása az 1997ben bevezetett nyugdíjrendszernek, ami azt mondja, hogy három pillérből á ll a nyugdíjrendszer, amelynek egyik nagyon fontos pillére az a magánnyugdíjpénztár, amely járadékot fizet a tagjainak. Ez azért is fontos, mert a hagyományos, korábbi rendszerben elég nagy mértékben független volt a nyugdíj összege attól, hogy ki mennyi j árulékot fizetett, itt pedig mindenki a saját számláján gyűjti azt a járulékot, amely aztán később a nyugdíjának az alapját jelenti. Ez egy nagyon fontos elem, amiről nem szabad elfeledkezni. Az a hipotézis, amit tisztelt képviselő úr fölállít, hogy az APE H képtelen megoldani a befizetések rendszerezését, és a Kincstárnál parkolnak ezek a pénzek, egyszerűen tévedésen alapszik. Valószínűleg nem ismeri képviselő úr a jogszabályt, vagy nem tételezi föl, hogy ezt betartjuk. Ez két napon belül az Államkincstárbó l az egyes magánnyugdíjpénztárak számlájára kerül. Hogy ott mikor rendezik, és hogyan kerül a függő számláról az egyes pénztártagok saját, egyéni számlájára, az a magánnyugdíjpénztárak ügye, de addig is ott van náluk, és addig is befektetik. Egyébként a PS ZÁF, tehát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezt folyamatosan figyeli, és abban az esetben, ha valahol gondot észlel, akkor vizsgálatot indít, és jó néhány nyugdíjpénztár esetében, így például ebben az évben nyolc nyugdíjpénztár esetében bírságot i s alkalmazott. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.
