Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. IVÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
135 terjedő nagy szakaszokat hároméves időszakokra bontva, hogy több, párhuzamosan futó cselekvési tervként valósuljon meg végül is a stratégiában foglalt mondanivaló. A z idősügyi nemzeti stratégia a sikeres idősödés érdekében készül, egészségtudatos magatartás, és tudatos időskorra való felkészülés kialakításával az öngondoskodás fejlesztése révén, és végső cél - 34 éves (Sic!) futamidőben - a társadalmi kohézió növelése és a kielégítő védettség. Előzmények címszó alatt számos kutatásra és kormányokon átívelő kezdeményezésekre utal, így a polgári kormány által elkészített idősügyi chartát is méltatja, amelyet a stratégia alapjának is tekint. Részletesen taglalja a magyar és nemzetközi demográfiai jellemzőket, a gazdasági és jövedelemjellemzőket, egészségügyi ellátásokat, szociális szolgáltatásokat, a mindennapi aktivitást jellemzőket, a társadalmi bevonódás viszonyait, a generációk közötti kapcsolatokat, a nemek közötti kü lönbségeket, az anyagi megosztottságok mutatóit, a kommunikációs jellemzőket. Leírja az öregedés és öregség definícióit, a szemléleti és gyakorlati rendszer vázlatát és a stratégia műveletei monitoringjának szükségességét. Felhívja a figyelmet a hosszabbél etűség következményeire, kihívásaira és kockázataira, és érzékeltet több meglévő idősügyi problémát. A hosszabbéletűséggel kapcsolatosan engedjék meg, hogy elmondjam, szoktunk és szoktam úgy jellemezni a ma világát, hogy három nagy robbanás zajlik ezen a f öldi űrbárkán: az egyik a népességrobbanás - sovány embert tudomásunk szerint nem érinti , a másik a hosszabbéletűség robbanása, és a harmadik az információrobbanás. Mindez természetesen befolyásolja az egész idősödés folyamatát, egyedileg, nemzedékileg, társadalmilag, globálisan egyaránt. Adatok, leíró statisztikai utalások, visszatérő, ismétlődő kívánalmak, óhajok, vágyak, hangzatos fogalmazványok ugyancsak tarkítják az elaborátumot. Olykor az a benyomásunk, hogy az előzményi szakismeretek eklektikus sző ttese, nemegyszer sablonos szólamokkal, de megnyerő ígérvényekkel, mintha csak egy választási előcsalogatónak is szólna - nem is rosszul. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismertessem az Idősügyi Tanács 2001ben általunk elfogadott idősügyi cha rta összefoglalóját. Részben akkori viszonyaink között egy idősügyi törvény alapját is indokolttá tette volna, de ez sajnos mostanáig nem valósult meg. Ennek felhasználása a jelen stratégia kimunkálásában elismerést érdemel, miként több szakmai, szakmapoli tikai és konzultációs anyag részét képezi a stratégiának, amely hangsúlyozottan országgyűlési határozathoz készült, valóban rendszerszemléleti és gyakorlati igénnyel. Engedjék meg, hogy akkor ismertessem, miután kevesen tudják, vagy kevesen ismerik ennek a részletes szövegét, amit az idősügyi chartába sűrítetten mi akkor megfogalmaztunk, és talán látszik az a jogfolytonosság is és az a nemzeti és történelmi passzázs is, amely alapján nem kellett kitalálni mindent, mert kitalálták mások is, sőt elindították, és ebben egy harmonikus jövőképet is szeretnénk egyben álmodni és megvalósítani. Ennek az idősügyi chartának, amely egy egyezményes okirat tulajdonképpen, tehát nem kötelező erejű - kötelező erejű az idősügyi törvény, amely ennek alapján készülhet , a pr eambulumába a következőt írtuk: Az Idősügyi Tanács megállapítja, hogy a XX. századra általánossá vált, hogy az új évezredben folytatódik a világ népességének soha nem látott elöregedése, mely probléma a magyar társadalomban is egyre növekvő súllyal van jel en; figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 3i keltezésű, 37/51. számú határozatában jóváhagyott, az elöregedésről szóló nemzetközi intézkedési tervet, emlékeztetve arra, hogy az ENSZ Közgyűlésének 1992. március 18i 46/91. számú ha tározatában megalkotta azokat az elveket, amelyek alkalmazását minden kormány idősekkel kapcsolat programjaiban szükséges alkalmazni. Emlékeztette továbbá az ENSZ Közgyűlése 1992. október 16án kelt 47/5. számú határozatának a mellékletében foglalt kiáltvá nyára, szem előtt tartva az európai szociális chartában lefektetett alapelveket, támogatva az Európai Unió 1998. november 16i pécsi nyilatkozatában foglaltakat, egyetértve az idősek nemzetközi éve alkalmából kiadott budapesti nyilatkozatban meghatározott
