Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 12 (231. szám) - Lakos Imre (SZDSZ) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Mit tesz a magyar állam azért, hogy a közösségi közlekedésben végre megjelenjen a verseny?” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
1325 Nem céloztam, hanem állítottam, és logikusan következik, hogy a közbeszerzést formálissá lehetett tenni, ha csak a tulajdonos építhet, és előtte a Kincstár a Walliscsoportnak eladja ezt az ingatlant. Ha ön kiszámolja, hogy mennyiért építették ezt és mennyi bérleti díjat fizet, akkor azt is kiszámolhatja, hogy mennyi kár érte az államot. Ezért a válaszát nem tudom elf ogadni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : A képviselő úr a választ nem fogadta el, ezért most az Országgyűlést kérdezem, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Révész Máriusz: Nem működik a gépem !) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 175 igen szavazattal, Révész Máriusz szavazatát is beszámolva 148 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. (14.30) Lakos Imre (SZDSZ) - a közlekedési , hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “Mit tesz a magyar állam azért, hogy a közösségi közlekedésben végre megjelenjen a verseny?” címmel ELNÖK (dr. Katona Béla) : Lakos Imre, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési, hírközlési é s energiaügyi miniszterhez: “Mit tesz a magyar állam azért, hogy a közösségi közlekedésben végre megjelenjen a verseny?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Október 6án a Köz lekedési Minisztérium elutasította egy vállalkozó mintegy másfél éve benyújtott kérelmét, amelyben menetrend szerinti távolsági buszjárat indítására kért engedélyt. Úgy tűnik ebből a döntésből, hogy ma Magyarországon nem indíthat piaci szereplő közösségi szolgáltatást. Akkor sem teheti ezt meg, ha az államnak ez egy fillérjébe sem kerül, és akkor sem, ha a szolgáltatás színvonala meghaladná az állami társaság által nyújtott szolgáltatásét. Pedig más, korábban korlátozott piacokon a piacnyitás már sikerrel járt, emlékezzünk vissza a patikaliberalizációra. A verseny következtében az ellátás sok helyen javult, a patikák többletszolgáltatást vállaltak. Ma már senki nem kérdőjelezi meg ennek sikerességét. Vagy említhetem a távközlési piacot is, ahol egy monopols zolgáltatót megfelelő jogszabályi eszközökkel sikerrel kényszerítettünk arra, hogy beengedje versenytársait. Mára a távközlési piacon, úgy tűnik, valódi verseny van. Tisztelt Miniszter Úr! Most a kormány a tervek szerint 40 milliárd forintot kíván kivonni a közösségi közlekedés támogatásából. De vajon gondolkodtake azon, hogyan lehetne ezt ai? Vajon felmerülte legalább a részleges liberalizáció gondolata? Természetesen a liberalizációnak is lehetnek buktatói. Ha rossz a koncepció, a piaci cégek jelentős p rofithoz juthatnak, az állam kiadásai még növekedhetnek is. Azt gondolom azonban - és ezt nemzetközi példák jól bizonyítják , hogy egy megfelelően végrehajtott liberalizáció az állam kiadásait csökkentheti, a szolgáltatás színvonalát pedig növelheti. Ké rdezem tehát miniszter urat, hogyan áll a közösségi közlekedés liberalizációja. Mikor lesz lehetséges végre piaci szereplőknek is részt vállalni a közösségi személyszállításban? És végül: milyen feltételei vannak annak, hogy egy vállalkozó piaci alapon, ál lami támogatás nélkül, az állami vállalatoknál magasabb színvonalú szolgáltatást nyújthasson? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.)
