Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak

2009. október 12 (231. szám) - Molnár Albert (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Milyen kockázatokat rejt a Magyar Köztársaságra egyes önkormányzatok hitelfelvételi és kötvénykibocsátási politikája?” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

1321 van, ha valamit át kell a

dni, nem baj, ha az állami pénzből épült, azt saját eredménynek betudni, ami

pedig rossz, az mindmind a kormányzat.

(Folyamatos zaj az ellenzéki oldalon.) Közben oly

mértékben adósítják el az általuk vezetett közösséget, hogy az összességében már a Magyar Köztársaság, vagyis közös céljaink megvalósítását is veszélyezteti. Interpellációm célja, hogy

felhívjam a figyelmet egy álságos, hazug jelenségre, amely semmibe veszi a törvénytisztelő többség

erőfeszítéseit, aláássa a nagy verejtékkel megszerzett, törék

eny egyensúlyt. Érdekes számokat látunk, ha megvizsgáljuk az önkormányzatok hitelfelvételi és

kötvénykibocsátási gyakorlatát. Meglepődünk akkor is, ha azt látjuk, hogy a kötvénykibocsátók

bizony néha pazarlóan bánnak a közpénzzel. 2006ban 27,1 milliárd fo

rint volt a kötvényállomány,

2009 első félév végére ez 458 milliárd forintot tett ki. Mindez úgy következett be, hogy reálértéken

az önkormányzati hitelfelvétel alig nőtt. A betétállomány 2006ban 242 milliárd, ez 2009re kétszeresére nőtt. Még érdekesebb, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a kötvénykibocsátás dinamikája. 2006ban 27 milliárd volt, 2007ben majdnem a tízszerese, 209 milliárd. Mintha ez egy varázsütésre történt volna;

az az érzésünk, hogy valaki kiadta a parancsot: el kell adósítani az önkormány

zatokat, hiszen minél

rosszabb, annál jobb

(Domokos László: Veres János!) - ezzel is ronthatunk az ország, a kormány

megítélésén. Hogyan spórolhatnak ott, hogyan beszélhetnek az emberekkel való szolidaritásról, amikor a

különböző médiákban nagyon is furcsa híreket olvasunk? Ezt olvasom az egyik médiában:

“Narancsszínű pénzszivattyú”

(Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból, többek között: Ez miről

beszél?) “A Fejér megyei közgyűlés fideszes önkormányzata megalakulásakor 2,1 milliárd, jelenleg

8 milliárd a

dósságállományt tudhat magáénak. Ebbe belefért az is, hogy 12 hónapon keresztül

légügyi tanácsadót fizettek, havi 300 ezer forintért, kiszervezték a fűtésmelegvíz szolgáltatást,

’mindössze’ 25 évre.” A 25 éves bérleti díj, amelyet a Fejér megyei önkormány

zat kapott, 250 millió

forint - egy összegben megkapott , ebből rögtön levonták az esedékes hőszolgáltatási díjat, így 108

milliót kapott az önkormányzat. Ezért 25 év alatt mintegy 54 milliárd forintot fog kifizetni. Kérdezem államtitkár urat, milyen kock

ázatokat rejt az országra az egyes önkormányzatok hitel- és kötvénykibocsátási politikája.

(Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla)

: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi

államtitkár

: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön egy nagyon fontos és

nagyon lényeges összefüggésre hívta fel a figyelmet.

(Zaj a Fidesz és a KDNP soraiban.) A költségvetésért felelős Pénzügyminisztérium nevében is meg kell erősítenem, hogy az elmúlt

időszakban jelentősen megnőtt az önkormányzatok eladósodása.

(Közbeszólások a Fidesz és a KDNP

soraiból: Miattatok!) Mint ahogy azt képviselő úr is említette, jelenleg csaknem 1000 milliárd

forintot tesz ki az alrendszer br

uttó adósságállománya, tehát egyezermilliárd forintot. Ez valóban

nagyon sok. Az Állami Számvevőszék augusztusban publikált egy igen tanulságos jelentést a helyi

önkormányzatok gazdálkodási rendszeréről. Ebben a tanulmányban, amelyet egyébként ajánlok

min

den felelős képviselő figyelmébe, a képviselő úr által is említett adatokon kívül további

összefoglaló adatok és elemzések is találhatók. A jelentés egyik lényeges következtetése, hogy az

Állami Számvevőszék által ellenőrzött önkormányzatok eladósodási mut

atója, azaz a hosszú és rövid

lejáratú fizetési kötelezettség összes forráshoz viszonyított aránya 20052008 között több mint

kétszeresére emelkedett. A devizaárfolyam változása, valamint a változó kamatmérték miatt a kötvénykibocsátás komoly

kockázatot je

lent - állapítja meg ez a jelentés. További nyugtalanító adat, hogy a

kötvénykibocsátásból származó bevétel csaknem egyötödét adósságrendezésre fordítják az