Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAJNAI GORDON miniszterelnök:
14 pedig a tárgyaláson vállalta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ajánlásai alapján jár el a jövőben. Vállalták, hogy megerősítik a kisebbségi nyelvtörvényt, és vállalták, hogy új kisebbségvédelmi jogszabályt alkotnak az európai normák alapján, úgy, ahogy például Magyaror szágon ez már régóta van. Most már csak az a feladat, hogy tartsák be, amit vállaltak. Ha végignézünk Európán vagy a világ országain, azt látjuk, azok az államok sikeresek a külpolitikában, amelyek nagy nemzeti ügyekben otthon is egysé gesek, ahol a kormány valamennyi politikai erő támogatását maga mögött tudhatja, ha a nemzet érdekében külföldön szólal meg. A történet nem a belpolitikáról szól, és nem a szavazatszerzésről. Ez nem egy FideszMSZP meccs. Ez a határon túli magyarokról szól . Gyengít minket a közös ügyért folyó küzdelemben, és árt azoknak, akikért harcolunk, ha itthonról támogatás helyett hátba szúrást kapunk, ellenére minden előzetes egyeztetésnek és biztatásnak. Azt javasolom, térjünk vissza ebben az ügyben is a nemzeti kon szenzushoz. (Taps az MSZP soraiban.) Hölgyeim és Uraim! A mindenkori kormány dolga és kötelessége az, hogy sokszor a rövid távú érdekek ellenében is érvényre juttassa az ország hosszú távú érdekét. Az a dolga és kötelessége, hogy a köz érdekét képviselje a részérdekekkel szemben. Tudom, hogy ez ma nem éppen a legnépszerűbb feladat. Magyarországot erősíti, így mindannyiunknak megéri, ha most felelős és fegyelmezett költségvetést készítünk. Húsz éve a magyar politika egyik legnagyobb rákfenéje, hogy a pártok és vezetőik egyik legnagyobb tévedése, hogy kizárólag egymáshoz képest határozzák meg pozícióikat, mindig egymással szemben, mindig 180 fokban egymáshoz képest. Ettől szakad szét az ország. Közben az ország érdekével, annak képviseletével meg elég kevesen törődnek. Öt hónappal ezelőtt a parlament felelős többsége szakított ezzel a gyakorlattal. A tisztelt Ház többsége felismerte, hogy a politikai érdek érvényesítése nem előzheti meg az ország érdekének érvényesítését, és vállalta az ezzel járó felelősséget is, vállalta a nehéz és rövid távon népszerűtlen döntéseket azért, hogy az országnak hosszú távon jobb legyen. Az elmúlt öt hónapban nem történt más, mint hogy a pártérdek helyett a közérdek érvényesült. (13.40) Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy összefoglal jam, mit és miért teszünk, röviden és egyszerűen, hogy mindenkinek egyértelmű legyen. Ahhoz, hogy Magyarország megerősödjön, először a költségvetés egyensúlyát kell megteremtenünk. Magyarán: annyit költhetünk, amennyi bevételünk van, érti ezt minden házias szony. Az egyensúly megteremtése meghozza a nemzetközi pénzügyi befektetők bizalmát. A bankok szívesebben adnak hitelt, az ország csődjének kockázata csökken, és vele együtt csökkennek a kamatok is. Ez pedig erősíti a forintot. A magyar pénz, láthatja mind enki, ismét stabil, nem kell aggódni a devizahiteleseknek. Egyensúly és bizalom egyenlő erős forinttal és alacsonyabb törlesztőrészletekkel. Amikor a világgazdaság ismét erősödni kezd, a külső körülmények ismét kedvezőre fordulnak majd, beindulhat a magyar gazdaság növekedése is. Ha pedig növekszik a gazdaság, az munkahelyeket teremt. Egyensúly, plusz bizalom, plusz növekedés, az egyenlő több munkahellyel. Ez a kormány fő törekvése, ha úgy tetszik, Magyarország megerősödésének képlete. Hölgyeim és Uraim! Mi nden ország versenyt fut a válsággal, amelynek elején Magyarország kétség kívül rosszabb pozícióból indult, mint mások. De azóta sok minden változott. Versenytársaink teljesítménye visszaesett, a mi esélyeink pedig javultak. A válság utáni új KeletKözépE urópában Magyarország újra az lehet, ami a kilencvenes évek közepén volt: az élmezőny tagja. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy éljen a lehetőséggel, amelyet a válságkezelő kormány munkája kínál. Hagyják, hogy elvégezzük az ország előtt álló munka legnépsze rűtlenebb részét, amely nélkül Magyarország nem tudja legyőzni a válságot, és nem tud megerősödve kikerülni ebből a nagy változásból. Minden józan és felelős politikus tudja, hogy ezekre a lépésekre szükség van. Azt is tudják, még az ellenzék padsoraiban ü lők is - hazai elszólásokból és külföldi megszólalásaikból időnként kiderül , a mai helyzetben azt kell tenni, amit a válságkezelő kormány
