Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1235 kampányfinanszíroz ás rendbetételéről szól. Jól tudjuk, hogy a kampányfinanszírozás megoldatlansága nagyon sok állami és önkormányzati korrupció gyökere. Éppen ezért szeretném kezdeményezni, hogy még az őszi ülésszakban végre fogadjon el - illetve nem mi szeretnénk kezdemény ezni, hanem a Transparency International kezdeményezte , hogy ötpárti megállapodással próbáljunk meg elfogadni egy pártfinanszírozási törvényt. De ehhez az kellene, hogy a mai ellenzéki padsorokban ülők nagy része - egészen pontosan: a Fidesz és a KDNP - támogassa Magyarországon a pártfinanszírozás rendbetételét, hiszen akkor lehetne megtalálni azokat a pluszforrásokat, amelyeket önök a pártfinanszírozás rendbetétele ágán szintén nagyon gyakran említenek. (9.40) Tisztelt Ház! Vannak körülöttünk pozitív jel ek is. Újra megnőtt az államkötvények iránti kereslet, augusztusban a külkereskedelmi mérleg már jelentős aktívumot mutatott (Babák Mihály: Ezek hektikus dolgok!) , és beszéltem arról, hogy a hitelminősítők hogyan látnak bennünket. Hogyha megnézzük a környe zetünket, és megnézzük a jövőbeni kilátásokat, akkor azt is látjuk, hogy nagyon sok kockázattal kell szembenéznünk, és nagyon sok meglepetést is tartogathatnak az elkövetkezendő hónapok. Csak egy példát ha mondhatok: a cseh pénzügyminiszter éppen most jele ntette be, hogy ha el akarják kerülni, hogy 2010ben a recesszió 7,5 százalékos legyen, akkor újabb megszorításokra lesz szükség. (Babák Mihály közbeszól.) A tervek szerint Csehországban ennek keretében csökkenthetik a jóléti kiadásokat, és visszanyesik a lakástámogatásokat is. (Babák Mihály közbeszól.) Szeretném elmondani, hogy az ottani, a cseh ellenzék sem operál ugyanazokkal az eszközökkel, mint amelyekkel a magyar ellenzék. És persze azt is látni kell, hogy a válságnak még koránt sincs vége. Azoknak, a kik korábban pesszimista oldalon voltak a válság kifejlődését nézve, azoknak lett igazuk, és azok most azt mondják, hogy adott esetben egy W alakú válságról is beszélhetünk, ahol most az utóbbi néhány hónapban tapasztalható felívelést újra csak egy csökken és fogja kísérni. Szóval jó volna megtartani a józanságot, és azt a racionalitásra épülő költségvetési politikát vinni, amelyről ez a mostani költségvetés tanúskodik. Tisztelt Ház! Szeretnék beszélni arról, hogy a költségvetési fegyelem megtartása mellett milyen módosításokat fogunk javasolni a költségvetést megalapozó törvényeknél. De mindenekelőtt hadd kezdjem azzal, ami a legfontosabb, hogy ne forduljunk vissza, hogy ha egyszer a kormány elindult egy olyan ágon, amely a józanságról szól, akkor ne fordulj on vissza, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a totális ésszerűtlenségbe kergetik vissza ismét a magyar gazdaság- vagy energiapolitikát. Itt arra gondolok, tisztelt képviselőtársak, hogy úgy tűnik, a parlament jobb- és baloldalán nagykoalíció kezd kialakulni az 5 százalékos távhőáfával kapcsolatban. Szeretném megkérni önöket, hogy ne tegyék. Szeretném megkérni a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra álljon el az 5 százalékos távhőáfára vonatkozó elképzeléseitől, mert megvalósíthatatlan, igazságtalan , és nagyon sokba kerül az adófizetőknek. Évente 18 milliárd forintba kerülne ez az elképzelés. Tíz év alatt 180 milliárd forintot öntenénk áfatámogatásban, tehát tulajdonképpen ártámogatásban egy korszerűtlen rendszerbe, ahelyett, hogy ezt a 180 milliárd forintot, ha rendelkezésre áll, ráköltenénk arra, hogy a távfűtési rendszereinket korszerűsítsük. Kérem tehát a tisztelt kormányt, hogy álljon el a távhőáfa 5 százalékra történő leviteléről szóló terveitől. Szeretnék beszélni arról is, hogy néhány módosítá st még javasolnánk ugyanebben a törvénycsomagban. Egyrészt szeretnénk, hogyha a diákmunka az egyetemeken a jelenlegi duplájáig, azaz a minimálbér összegének kétszereséig számítana ösztöndíjnak. Ezzel közalkalmazotti munka váltható ki, aminek az adóvonzata semleges az állam számára, másrészt a hallgatók munkatapasztalathoz juthatnak, ami megkönnyíti számukra az elhelyezkedésüket. Valamint továbbra is magyar abszurdnak tartjuk, hogy szinte valamennyi, az oktatásban dolgozó ember közalkalmazott, annak minden e lőnyével és vesződségével együtt, a gondnok, a takarító vagy éppen az agráregyetemen dolgozó traktoros is. Ráadásul a kutatók számára sem jelent motivációt, hogyha napi nyolc órában, fix jövedelem mellett folytatják a tudományos munkájukat. Ezért azt
