Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1224 részletfizetési lehetőségét. Ez alatt az önkormányzat rendezheti az anyagi helyzetét, ezáltal teremtve számára nagyobb mozgásteret. Annak érdekében, hogy az áll ami tulajdonú gazdasági társaságoknak történő állami források juttatása összhangban legyen az Európai Unió támogatási előírásaival, mindehhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter engedélye szükséges. A címzett és céltámogatásból megvalósuló be ruházásokkal kapcsolatos teendőkben eddig két tárcának, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, illetve az Önkormányzati Minisztériumnak volt illetékessége. Célszerű az egyszerűsítés érdekében mindezeket a jogköröket az önkormányzatokért felelő s miniszter hatáskörébe utalni. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat másik nagyon fontos eleme - és amiről nagyon sok szó esett itt az elmúlt három napban is - az “Út a munkához” program eddigi tapasztalatai, illetve az ehhez kapcsolódó szükségszerű módos ítások. Ezeknek a módosító indítványoknak az elkészítése most is folyamatban van, képviselőtársaim a bizottsági szakaszban ismerkedhetnek meg ezeknek a részleteivel. Ez a javaslat ennek a programnak azokat az eddigi tapasztalatait próbálja rendszerbe fogla lni, illetve az önkormányzatok által fölvetett problémákat kezelni, amelyekkel még gördülékenyebbé, még hatékonyabbá tehető ennek a programnak a végrehajtása. A javaslat a támogató szolgáltatásokhoz és a közösségi ellátásokhoz hasonlóan a hatékonyabb ellát ásszervezés érdekében kiveszi a kötelező önkormányzati feladatok közül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és ezt pályázati rendszerben kívánja működtetni a továbbiakban. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ebből a költségvetés ki kívánna vonulni. Másik jelentős elem, hogy a törvényjavaslat az e téren tapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében - az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan - a nem állami fenntartónak is előírja, hogy ha egyházi fenntartónak adja át az intézményét, ebben az esetben az egyházi kiegészítő támogatást öt évre előre ki kell fizetnie. Ennek az az indoka, hogy a nem állami fenntartó bármikor, akár jogutód nélkül is megszűnhet, így aztán nincs az, aki a finanszírozási különbséget kifizethetné, ezért volt kénytelen a jogalkot ó egy ilyen módosítási indítványt kezdeményezni. A közoktatásról szóló törvény néhány elemét módosítja a javaslat. Egyértelműbbé teszi azokat a felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek alapján az oktatási miniszter, illetve a kormány fogadhat el jogszabályoka t. Megváltoztatja az alapfokú művészetoktatás finanszírozási rendjét, de - mint ahogy a tegnapi vitában, illetve a tegnapelőttiben is elhangzott - módosítási szándék van az MSZP képviselőcsoportja részéről, hogy a benyújtott javaslathoz képest egy kedvezőb b finanszírozási konstrukció jöhessen létre ezen a területen. Áttekinthetőbbé teszi a javaslat az egyházi kiegészítő támogatás jövőbeni megállapításának szabályait. Eddig ebből mindig viták keletkeztek az elszámolás időszakában. A jogszabály azt kívánja re ndezni, hogy ez a továbbiakban már ne legyen így. Sok vitát kiváltott az elmúlt napokban is a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat még egyszer, és a minket figyelőket is arra, h ogy az MSZPkormányok javaslatára indult el 2003ban a gyermekétkeztetésben a normatív kedvezmények rendszere. Az 50 százalékos normatív kedvezmények mellett 2003. szeptember 1jével az óvodai étkeztetésben, 2004. január 1jétől a bölcsődében ellátottak, 2 006 januárjától az általános iskola első négy osztályában tanulók, majd 2008tól az általános iskola ötödik osztályában, végül 2009. január 1jétől a hatodik évfolyamon, de jövőre, január 1jétől már a hetedik évfolyamon is a rendszeres gyermekvédelmi kedv ezményben részesülő gyerekek számára ingyenes étkezést biztosít a költségvetés. Úgy gondolom - és ez elhangzott , hogy ez egy olyan eredmény és vívmány, amit mindenképpen szeretnénk megőrizni. A gyermekgondozási segély időtartamának három évről két évre t örténő csökkenése természetes igényt jelent a gyermekelhelyezés férőhelyeinek a növelésére. E tekintetben a kormánynak szándéka van növelni az állami támogatással is létrejövő gyermekelhelyezési helyeket, ugyanakkor könnyebbé
