Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz):
1210 százalékban súlyoz, téríti el a egymás közötti megosztását, de lássunk csodát, milyen érdekes az élet, a legnagyobb eltérítést mégiscsak az úgynevezett deficitfinanszíro zási számítás okozza az állandó népesség mellett. Tehát sem a laksűrűség, sem a belterületi területmérték, sem pedig a substandard lakások, sem pedig a panellakások nem okoznak együttesen akkora eltérítést kerület és kerület között, mint az állandó népessé g és a hiány finanszírozása. Mert az igazi probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy mint ahogy vidéken, a fővárosban sem tudja a központi költségvetés megfinanszírozni a működés nagy részét. Sőt, Budapest sajátossága, hogy már évek óta - majdhogynem azt m ondtam, egy évtizede - a saját bevételeivel finanszírozza meg a működése javát. Összefoglalva: miközben Bácskai úr felvetései helyénvalók, semmiképp nem aktuálisak. Az aktualitás most az, hogy vajon ennek a törvénynek az elfogadása és gyors hatálybalépése esetén - egyébként október 15ével el kell kezdenünk a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kerületekben az adatgyűjtést - vajon 2010ben a forrásmegosztást legitim formában tudjae a Fővárosi Közgyűlés elfogadni, vagy már megint barátilag és szakmai a lapon kell a döntést meghozni. Tehát legitimitása lesze az eljárásnak, erős legitimitása, alkotmányossága, kikerülie a jogütközést, vagy sem? Ez az indítvány, amit képviselőtársaim beterjesztettek, ezt a problémát kezeli. A kérdés az, hogy persze kelle átfogó reform a forrásmegosztásban. Kell, de ez nem időszerű. Boldog város az, amelynek az alapkérdéseit rábízzák a képviselőire. Így tehát arra biztatom képviselőtársaimat, hogy nyomjanak igent erre a törvényre, és vegyenek részt, segítsék elő a következő évtől a forrásmegosztási törvény átfogó reformját, ezeknek a kérdéseknek a mentén, amit egyébként Gy. Németh Erzsébet képviselőtársam maga is felvetett. Köszönöm szépen. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm szépen képviselő úrnak a hozzászólását. Meg kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni a vitához, az előterjesztéshez. (Nincs jelzés.) Ezek után megkérdezem az előterjesztők jelen lévő képviselőjét, Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonyt. (Jelzésre:) Látom, hogy kíván szólni. (Nem s zól Gy. Németh Erzsébet mikrofonja.) Próbáljuk meg a képviselő asszony kézi mikrofonját, ha nem működik, akkor viszont szeretnék segítséget kérni. (Gy. Németh Erzsébet mozgó mikrofont kap.) Képviselő asszony! (Dr. Bácskai János jelez.) Jelentkezett a képvi selő úr; elnézést, a képviselő asszony megengedi, hogy Bácskai képviselő úr hozzászóljon még? (Gy. Németh Erzsébet: Igen.) Köszönöm szépen. Normál hozzászólásra jelentkezett, valahogyan nem vettem észre. (Dr. Bácskai János: Két helyen is jelentkeztem.) Két helyen is jelentkezett. Megkérdezem, képviselő úr, hogy normál hozzászóláse. (Dr. Bácskai János: Normál.) Akkor a kétperces gombot legyen szíves, nyomja ki, képviselő úr. Amennyiben nem megy, a kollégáimat kérem, hogy segítsenek. Bennmaradt a kétperces, most jön a normál. Rendben van. Parancsoljon, képviselő úr! (17.40) DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Nagyon röviden szeretnék csak reagálni. Természetesen a barkácsolást a kézi munka legnemesebb érte lmében gondoltam, hiszen emlékszünk még a barkácsboltok hálózatára, az Ezermester bolthálózatra. Az nagy kitüntetés volt, ha valaki az újságjának hátulján szerepelhetett, azt hiszem, 100 forintos ötletével. Meg még a tejeszacskótartó dobozra emlékszem. Teh át csak elismeréssel tudok szólni a törvényjavaslat előterjesztőiről, de meg kell érteniük, és azt hiszem, ez IkvaiSzabó képviselőtársam hozzászólásából is kiderült, hogy a megfelelő szinten kellene kezelni. Egyben nem értünk egyet, hogy időszerű lenne - ez bármikor időszerű. Meg kellene mozdulni a minisztériumoknak, adott esetben a kormánynak is ebben a kodifikációs munkában, és a
