Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 8 (229. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
1169 haveroknak a pén zt, csak éppen véletlenül a Felcsúthoz közeli jó ismerősök szerezhetik meg például az egykori herceghalmi gazdaság vagyonát, természetesen olcsón, hitelből és mutyiban, nem nyilvánosan. Akinél nem tesznek kísérletet az igazságosabb családi pótlék megalkotá sára, hanem négy éven keresztül egyszerűen befagyasztják a családi pótlékot. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a Költségvetési Tanács beszámolója mindenki számára orientáló kell legyen akkor, amikor a jövő évi folyamatokról beszélünk. Nevezetesen nagyon fig yelemreméltónak tartom azokat a megállapításokat, amelyek a tanács beszámolójában úgy szólnak, hogy a hazai kilábolási folyamat nemzetközi környezete bizonytalan, a fejlett országok fellendülése törékeny, és a fejlett térségben jelentősen megemelkedett az átlagos adósságszint. Tisztelt fideszes képviselők, nem mi mondjuk, hanem a Költségvetési Tanács mondja ezt - amely független mindenkitől - a fejlett országok adósságszintjére. Mindebből pedig az következik, hogy senki nem játszhat a tűzzel. Magyarország s zámára nem járható út a hiánynövelésen keresztül megvalósuló kiadásnövekedés, amiről például tegnap Szabó Zoltán képviselő úr nagyon szép példával szólt, nem azért, mert ő azt akarta, hanem bemutatta azt, hogy milyen szándékok vezérlik például a Fidesznek azt a gazdaságpolitikusát, aki éppen erről a kérdésről beszélt. És amivel jól látható módon a Fidesz még tovább szítja a tüzet, mert azt is megpróbálja elhitetni az emberekkel, hogy ezzel egyidejűleg - tehát a kiadások növelésével egyidejűleg - tovább lehe t kockáztatni az alacsony hiánycél teljesülését, mondjuk, a bevételek radikális további csökkentésével, túl azon, amit egyébként a gazdasági válság következtében elszenved az ország. (14.30) Mi, miután átérezzük a felelősségünket, nyilván érezzük azt, hogy számos ponton feszít a jövő évi költségvetés, nagyon kemény feltételeket szab a takarékos költségvetés, de mégis azt kell mondanunk, hogy alapvetően egy, a biztonságot nem veszélyeztető, néhány ponton inkább erősítő költségvetés tárgyalásáról van szó, és reményeim szerint annak elfogadásáról. Természetesen választ kell adni arra, meg kell válaszolni azt, hogy mi vezetett ide. Erre megvan az ellenzéknek már a folyamatosan ismételgetett válasza, én most az Állami Számvevőszék kutatóintézetének abból a jelent éséből szeretnék idézni, ami nemrég került a kezünkbe, amely arról szól, hogy az állam célszerű gazdasági szerepvállalása a XXI. század elejének globális gazdaságában. Nem mi mondjuk, ők mondják, hogy az elmúlt 20 év néhány kiválasztott fő gazdasági folyam atának trendjei azt mutatják, hogy a különböző, alapjában összetartozó pályák Magyarországon szétváltak, nemcsak a pénzügyi egyensúly borult fel, hanem a belső gazdasági, társadalmi és szociális szerkezetek egyensúlya is. Ez jelenti az alapvető problémát. Többször szóltam már arról is, hogy nézzük meg, milyen folyamat indult el 2001től, és ebben - már jeleztem - közös a felelősségünk. Érdemes megnézni, hogyan alakultak 2001 százalékában a reálkeresetek és a termelékenység. Nem fogom most minden esztendő sz ámait ideidézni, de nagyon jellemző, hogy - lehet mondani persze, hogy szükségszerű gazdaságpolitika, de természetesen a mostani időszakból nézve ez már nem teljesen van rendben - amikor a termelékenység alakulása 2003 környékén 107,5 százalékkal bővült, u gyanakkor pedig a reálkeresetek 124 százalékkal. Később, 20052006 táján a termelékenység csak 121,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a reálkeresetek 135 százalékkal. És ellentétben a Fidesz által szajkózott folyamattal, 2008ban világméretű gazdasági és pénzü gyi válság és annak kapcsán fellépő finanszírozási problémák léptek fel - nem én mondom, ezt is a Költségvetési Tanács mondja. Tehát ezektől a folyamatoktól nem lehet eltekinteni. S miközben a 2006ban indított intézkedésekkel sikerült drasztikusan csökken teni a hiányt és mérsékelni az eladósodást, aközben a fenntartható pályára kerüléssel joggal reménykedhettünk még 2008 közepén, hogy 2009re egy 3 százalékos gazdasági növekedés be fog következni. Beszéltünk itt többször - főleg a fideszesek torzítva többs zör hozták a vitába - az államadósság alakulásáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nincs ez a gazdasági válság, akkor ha megnézik, hogy a 2006os intézkedések hogyan formálták az ország adósságát, lehet látni, hogy bizony valóban az