Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
1004 együtt hajtották végre a reformoknak nevezett pusztításokat az egészségügyben, oktatásban, gazdaságban, szociális szférában és az élet minden területén , hadd emlékeztesse m önöket arra, hogy a világválság a hétéves szocialistaszabad demokrata kormányzás által kivéreztetett, végletekig legyengített Magyarországot érte el, és sodorta államcsődbe, amitől az utolsó pillanatban az IMF és az Európai Unió mentett meg bennünket. M ost önök kezelik ezt a válságot, de hogyan? A 2010es költségvetésnek nemcsak a külső körülményeknek kellene megfelelnie, hanem elsősorban a magyar emberek érdekeinek. A 2010es költségvetés kizárólag a pénzügyi egyensúly helyreállításával foglalkozik, s e bbéli tevékenysége közben a kormány nem látja az egyre nagyobb létszámban egyre nagyobb nyomort elszenvedő embereket. Nem vesz tudomást a kormány azokról a társadalmi csoportokról, akiket a költségvetésben megfogalmazott elvonások a létminimum alá nyomnak, például azért, mert elveszítik a munkájukat. Ugyanis a szocialista kormány munkahelymegtartó, megvédő képessége csak szavakban létezik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy nő a munkanélküliség, és most már közel 10 százalékos. Mi, kereszté nydemokraták valljuk, hogy egy felelős politikának emberközpontúnak kell lenni. Ezért nemcsak nem tudjuk elfogadni a 2010es költségvetés emberekre terhelt megszorításait, hanem tiltakozunk is ellene, mint az emberi nyomor újratermelése és elmélyítése elle n. A nyomor összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. Azzal az emberi méltósággal, amelyet a Magyar Köztársaság alkotmánya garantál - idézem: “A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.” Hozzáteszem, még megszorító költségvetéssel sem. A tisztes szegénység az általunk vallott természetjog alapján minden embert megillet, ami felesleggel ugyan nem bír, de a szükségest nem nélkülözi. Ami különösen el fogadhatatlan a 2010es költségvetésben, az éppen a szociális szférát érintő megszorításdömping, amelyről részletesen szólt előttem Soltész Miklós képviselőtársam, néhány területen már a működőképességet is veszélybe sorolja. A szociális normatívák szinte kivétel nélkül csökkennek, s jön egy álságos gesztus, több helyen megjelenő elv, a pályáztatás, a pályáztatási keretek növelése. (12.50) Szocialista Képviselőtársaim! A pályáztatás olyan - népiesen szólva , mint a kutya vacsorája, abszolút bizonytalan. A pályázat vagy sikeres, vagy sikertelen. A pályáztatás bizonytalanságába lökni emberi sorsokat több mint kegyetlenség. Orvosként teljesen elfogadhatatlannak tartom azt az intézkedést, hogy a 2010es költségvetésben megvonja a szocialista kormány a jelzőrend szeres házi segítségnyújtás normatíváját, és ezentúl erre már csak pályázni lehet, sikeresen vagy sikertelenül. És ha egy település pályázata sikertelen, akkor az otthonában egyedül élő 80 éves betegtől elviszik a jelzőkészüléket? Képviselőtársaim! Nem vol t elég halott a kórházak bezárásai miatt? Más. Mi lesz, képviselőtársaim, az emelt színvonalú bentlakásos intézmények lakóival, miután a 2010es költségvetés adatai alapján drasztikus mértékben, nagyjából 40 százalékkal csökken a normatíva? Ki fogja ezt a horribilis hiányt pótolni? A bentlakó nyugdíjas a csökkentett nyugdíjából? Persze ez a költségvetés gondoskodik arról is, hogy ne csak a magukon segíteni nem tudó idős embereket nyomorítsa, hanem a gyermekeket is. A növekvő infláció ellenére befagyasztottá k a családi pótlékot 2010re is. Mi lesz a nagycsaládosokkal? Két és fél évvel ezelőtt Ferge Zsuzsa akadémikus asszony vezetésével készült a “Legyen jobb a gyermekeknek” nemzeti stratégia című tanulmány, amelyben az olvasható, hogy a nagycsaládosok 60 száz aléka él létminimum alatt, és a szegény gyermekek 45 százaléka él nagycsaládban. Még egyszer mondom, ez a sokkoló adat két és fél évvel ezelőtti. Ennek a költségvetésnek az életbe lépése után önök szerint mennyi éhező gyermek lesz? Megáll ez a szám egymill iónál? Elfogadható ez önök szerint? Örömmel hallottam, hogy a gyermekétkeztetés normatívájának egyharmadra való elfogadhatatlan csökkentését a kormány visszavonta. De nem örülök annak, hogy a 2010es költségvetésben a
