Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 7 (228. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH KÁROLY (MSZP):
1001 őket rendbe hozni, ezeket ki kell küszöbölnünk. Néhány il yen volt az étkeztetés ügye, a gyerekétkeztetés ügye, de sajnos van még (Az elnök csenget.) jó néhány ilyen - köszönöm, elnök úr , de nem látok a kényszerpályánál más pályát. Ezért gondolom azt, hogy ezen a pályán kellene belül maradva vitatkoznunk. Köszö nöm szépen. (Dr. Eörsi Mátyás tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Tóth Károly képviselő úrnak, MSZP. TÓTH KÁROLY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Egy picit eltérve az eddigi vitától, talán mentalitásban is, én azt gondolom kormánypártiként, hogy ez egy olyan költségvetés, amit meg kell szavazzak, meg kell szavazni, mert azt a kialakult helyzetet, amelyet röviden válságnak nevezünk, megpróbálja kezelni. Ugyanakkor nekünk is vagy nekem is - szerintem nekünk is, kormánypárti politikusoknak - tudomás ul kell venni, hogy minden olyan hibát, amelyet a kormányzás bármely területén elkövetünk, azokat is, amelyek nem közvetlenül hatnak esetenként a költségvetésre, bizony csak nagyon sok pénzzel vagy sehogy nem lehet ellensúlyozni. Én ezek közül egyről szere tnék beszélni, ez a biztonságérzet, köztük a közbiztonság. Tulajdonképpen büszkén mondhatnám, hogy rendben van minden, a közbiztonság területére kiemelt pénzügyi feltételeket teremtettünk, a válság ellenére is többletforrást biztosítunk, én személy szerint mégse vagyok nyugodt. Azért nem, mert azt érzem - tudom, legfeljebb nem ért velem egyet senki , hogy a biztonságérzet mindenekelőtt szubjektív kategória. Az állampolgár akkor érzi biztonságban magát, ha egyrészt bízik az őt körülvevő környezetben, bízik azokban, akik ajánlják a biztonságot, akik garantálni igyekeznek a biztonságot - nagyon nagy erőfeszítéssel és nagyon sok pénzzel , ha ez a bizalom gyengül, akkor hiába nem romlik egyetlen mutatója sem a közbiztonságnak, az állampolgár úgy fogja érezni, h ogy súlyos romlás következett be. Én úgy ítélem meg, hogy ma a kormánypártok iránt nem teljes a közbizalom, hogy a lehető legfinomabban fogalmazzak. Ezért sokkal nehezebb biztonságot nyújtani az állampolgárnak, mert bízni kell a mindenkori hatalomban, mert ez az egyik mércéje. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy szeretne bízni a mindenkori ellenzékben is, mert a kettő együtt adja ki azt a feltételt, azt a közeget, amelyben az így jelentkező forrásokat elköltjük. Teljesen világos szerintem - vagy kell leg yen dannyiunk számára , bárki van kormányon ma, tegnap és holnap, hogy a közbizalmat nagyon gyorsan lehet elveszíteni - ha őszinte vagyok magammal, akkor azt mondom, hogy mi megtapasztaltuk , és iszonyatosan nehéz visszaszerezni, mert bármilyen területen történik valami, ahol valaki hibázott, ha nem időben és világos jelzést ad a kormány, akkor a végén az lesz az eredmény, hogy ezért is a kormány és a kormánypártok a hibásak, akkor is, ha semmi közük hozzá, vagy konkrétan nem ők tehetnek róla. Hadd emelje k ki közülük hármat, amelyekről úgy gondolom, ma rontják ezt a biztonságérzetet, ezért gyengítik a közbiztonságra fordított összegek felhasználásának hatékonyságát. Azt gondolom, ilyen terület a BKV és a körülötte kibontakozott ügy. Ilyen, mondjuk, a MÁV k örül most kezdődő ügyek. Mélyen egyetértek, a délelőtti vitát végighallgattam, valóban szükséges és kényszerlépés, hogy átalakítás történjen. Valószínű, még az is szükséges, hogy ez az átalakítás érint majd egyes vonalakat. De azt szeretném mondani, hogy k özben, aki ilyen programot hirdet meg, hogy a közösségi közlekedés egészét át akarja alakítani, az közben apró hibákat nem véthet, mert lerombolja az egészet. Ilyen “apró hibának” tartom, hogy mondjuk, 2009. szeptember 22étől született egy utasítás a 2007es kormányhatározatra, hogy mind a 28 uniós ország meg az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó ország állampolgárai - kivétel a magyarok - évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményre jogosultak. Meggondoltuk? Biztos most van itt az ideje en nek az egyoldalú bővítésnek? Megnéztem, egyetlen országnál sincs meg egy viszonzás, hogy a magyar állampolgár meg ott kapna kedvezményt.
