Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter:
19 üggyel, fogalma sincs arról, hogy milyen döntés született. Székely Tamás OEPtisztségviselőként pedig 2007. szeptember 25én azt vallotta a bíróságon tanúvallomásában, hogy a szakmai döntés annyit jelentett, nem többet, hogy ő a számítógépével bemutatta a miniszternek, hogy hogyan áll az OEPelszámolás a kórházak esetében. Úgy gondolom, ha arra keresik a választ, hogy miért veszítette el az MSZP a támogatottságát, talán az ilyen ügyek ehhez nagymértékben hozzájárultak. Önök elv eszítették az emberek hitét, bizalmát, a saját szavazóik hitét és támogatását is, hiszen cinikusan felülről és lenézve az embereket hoztak döntéseket. (Közbekiáltás a Fidesz oldaláról: Úgy van!) Az ügy tanulságait, úgy gondolom (Az elnök megkocogtatja a cs engőt.), össze lehet abban foglalni, hogy nem lehet az emberek felett, és nem lehet az emberek ellen kormányozni. Nem lehet változtatni úgy, hogy nem veszik figyelembe a szakma, a társadalom, az emberek igényeit és elsősorban lehetőségeit. A GyurcsányBajn aikormány az emberek életével, pénzével és idejével kísérletezett, ez a kísérlet eleve kudarcra volt ítélve, elfecsérelt időről és pénzről beszélünk. Nyugodtan mondhatjuk, hogy vereséget szenvedett az a kormányzati mentalitás, amelyben először döntöttek, és utána papíroztak, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem is papíroztak a végén. Következmények nélkül lehete ezt folytatni, miniszter úr? (12.40) Vajon az államigazgatási jogkörben okozott kárnak leszneke következményei, és vajon talán először M agyarországon a jogalkotással okozott kárnak leszneke következményei? Úgy gondolom, nemcsak a város, nemcsak a kórházak, nemcsak a megyék és elsősorban nem az intézményfenntartók szenvedtek el igazi kárt, hanem az emberek szenvedték el a legsúlyosabb vesz teséget, azért, mert jelentős mértékben diszkriminálták őket, sérült az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jogosultsága, egészségügyi és anyagi kár érte az embereket. De ami ennél még fontosabb, miniszter úr, ez az ügy is hozzájárult ahhoz, hogy elves zítsék a hitüket, mert pontosan tudják az ügy függvényében: nem számíthatnak a kormányra. Ez a kormány a hatalmát akarta megtartani, és nem az emberekért és nem felelősen kormányzott. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről megadom a szót Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tiszt elt Képviselő Úr! Nem tudom, ismerie azt a szót, hogy “tény”. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ááá! - Dr. Kovács Zoltán: A bírósági ítélet a tény.) Ezért akkor egykét dolgot a figyelmébe ajánlanék. Több mint hatvan kórház fellebbezett és fordult bírósághoz az ügyben, hogy ezeket a bizonyos határozatokat megfellebbezze a bíróság előtt. Ezek közül hatvan esetben a bíróság úgy döntött, hogy az akkori egészségügyi miniszternek van igaza, és ezt egyébként összesen tíz intézmény vitatta. A tíz intézmény elment a Legfelsőbb Bírósághoz. A tíz intézmény közül két esetben a Legfelsőbb Bíróság nem adott helyt ennek a bizonyos fellebbezésnek, kettő még nincs elbírálás alatt. Tehát összesen hat darab olyan eset van, amikor a fellebbezőnek adtak igazat. Ez egyébként az ös szes határozatnak a 10 százaléka. A következő dolog, amiről érdemes beszélni véleményem szerint, az az, hogy pontosan mit is tartalmaz a Legfelsőbb Bíróság ítélete. A Legfelsőbb Bíróság ítélete azt tartalmazza, hogy a Ket. alapján, a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy nem volt intézményspecifikus ez a bizonyos döntés, és ezért az elsőfokú bíróság döntését helyezte hatályon kívül, nem a miniszteri rendeletet; ahogy egyébként az Alkotmánybíróság sem hozott visszamenőleges hatályú döntést. Az Alkotmánybíróság azt a döntést hozta, hogy magasabb szintű jogszabályban kell meghatározni ezt a bizonyos eljárásrendet, azóta tavaly december 15én
