Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
16 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hét év elhibázott szocialistasz abad demokrata gazdaságpolitikája következtében, az elmúlt hét év rossz és következetlen szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai döntései következtében Magyarország katasztrofális helyzetbe került. Nézzünk csak néhány tényt! Versenyképességünk az elmúl t egy év alatt 7 helyet csökkent, az elmúlt hét évben 1520 helyet esett vissza. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a munkanélküliség az önök áldásos tevékenysége következtében 230 ezer fővel nőtt. A létminimum közelében lévők száma csak a Gyurcsánykormány hatalomra kerülése óta több mint félmillió emberrel nőtt. Milyen válaszokat adtak önök ezekre a kérdésekre? Próbáltake társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai válaszokat adni? Az elmúlt hetek, hónapok eseményeit mindenki ismeri: az áf a 25 százalékra való felemelését, a 13. havi nyugdíj, illetve illetmény teljes megszüntetését, a családi pótlék befagyasztását, valamint a köztársasági elnök úr által visszaküldött gyes, gyedtörvény szigorítását, és úgy tűnik, az újra megszavazását, vala mint itt van még a nyakunkon az ingatlanadó terve azokra az ingatlanokra, amelyeket az elmúlt években, évtizedekben a családok adózott pénzükből építettek meg. De akkor nézzük a következő döntésüket, amelyet egy mostani kormányrendelet alapján ismerhet meg a társadalom, a június 15ei kormányrendeletet, amely megszünteti az eddigi lakástámogatási rendszer évtizedeken átnyúló alapját, az együttműködés és konszenzus alapján felállított támogatást, az úgynevezett szocpolt. Nézzük meg azt, hogy önök logikusan g ondolkodnake, vane önöknek a tarsolyukban gazdasági javaslat, avagy pedig csak a megszorításokban tudnak élni. Néhány számot hadd mondjak el önöknek! Ha a kétgyermekes családot nézzük, és a kétgyermekes család budapesti, akkor ez a család eddig 2,4 milli ó forint szociálpolitikai támogatást kapott az elmúlt években. Hogyha azt nézzük, hogy az áfa 25 százalékra emelkedik, akkor az elkövetkezendő évben vagy az elkövetkezendő hónapokban egy ilyen család 3,9 millió forint áfát fizetne be a költségvetésbe. Hogy ha ezt még megfejeljük azzal, hogy azok a munkások, akik után közterhet fizetnek be, illetve nem munkanélkülisegélyen élnek, akkor bizony nagyon egyszerű a számolás: a 2,4 millió forintos szociálpolitikai kedvezménnyel szemben minimálisan 4,6 milliós bevé tele származik az országnak. Azért mondom, hogy minimálisan, mert ebben nincsen benne az építőipar eredménye, nincsen benne az építőiparban dolgozók adója és járulékbefizetése, és az sincs benne, hogy ha ők emiatt munkanélküliek lesznek, akkor mennyit kell kifizetni az államnak. Hogyha ugyanezt a számítást elvégezzük egy háromgyermekes családnál, ugyanezekkel a feltételekkel, akkor egy budapesti család eddig kapott 3,9 millió forint támogatást, ezzel szemben minimálisan 5,7 millió forint bevétele származott az országnak, az államnak ebből a pénzből. Éppen ezért feltehető a kérdés: milyen logika szerint döntöttek önök? Honnan vették ezt a butaságot, hogy egyszerűen nem számolnak utána alapvető kérdéseknek? Milyen gazdasági számításokkal támasztják alá ezt a k ormányrendeletet, amelynek az üzenete nemcsak ez, hogy a gazdaságpolitikához nem értenek, hanem az is, hogy egyszerűen a családtámogatást, a fiatalok lakáshoz, otthonhoz való jutását, illetve a gyermekvállalást teljesen ellehetetlenítik? Éppen ezért, tiszt elt hölgyeim és uraim, tisztelt szocialista miniszterek, illetve képviselők, ne hivatkozzanak a jövőben arra, hogy önök mennyi pénzt adtak az elmúlt években családtámogatásra, otthonépítésre. Egyszerűen azért ne hivatkozzanak erre, mert ez a kérdés mindig egy számháború kérdése, és önök, amiket bemondanak, azokat az országban már senki nem hiszi el. Másrészt pedig, ha igaz lenne, hogy önök sokkal több pénzt adtak az elmúlt években, akkor még szomorúbb az, hogy ilyen helyzetbe került az ország, ilyen helyzet ben vannak a családok. Ha a saját befektetéseik ügyében is így jártak volna el, akkor most nem kellene arról vitatkozni, hogy Ciprusról hogyan hozzák haza a pénzt, amit kiloptak innen, az országból. Éppen ezért, tisztelt hölgyeim és uraim,
