Országgyűlési Napló - 2009. évi nyári rendkívüli ülésszak
2009. június 22 (218. szám) - A Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. évi tevékenységéről szóló beszá... - ELNÖK (Harrach Péter): - TELLÉR GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
117 törekvéseiben ez a belátás is szerepet játszik, magának a beszámoló nak és a mögötte lévő tevékenységnek a kérdésétől némileg függetlenül. A beszámolónak van néhány olyan pontja, amelyik további kérdéseket vet fel. Én a gazdálkodási kérdésekhez nem kívánok hozzászólni. Egy megjegyzésem van, lerövidítvén a saját problémafel vetéseimet. Szó van róla, hogy a hírszerkesztési központ létrehozása milyen üdvös hatású a Magyar Távirati Iroda általános működésére vonatkozóan. Vince elnök úr még a pulpitusról is azt mondta, hogy ennek hatékonyságnövelő funkciója volt. Az, hogy ezen po ntosan mit kell érteni, számomra nem világos. Hogyan kell a hatékonyságot érteni? Vajon a hírek mennyisége növekszik meg ennek a központnak a létrehozása következtében? Vagy éppen a hírek minősége javul? Vagy a hírszerkesztés költségei csökkennek le? Nem v ilágos sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik - mondjuk így - hatékonyságmutató megléte. Kétségtelen, hogy a részvénytársaság gazdálkodása stabil. Egy ponton meg kell jegyezni - ezt nem a részvénytársaság beszámolója ellen mondom, csak a dolog érdeme mi att , hogy ennek bizonyos pontokon súlyos ára van, az, hogy szerény nyereséget ért el a részvénytársaság, amögött meg az van, hogy a fejlesztései és a beruházásai a beszámoló szerint is nem a szükséges mértékben következtek be. Egy olyan pontja van a besz ámolónak, amelyhez részletesebben szeretnék hozzászólni, ez pedig a következő. Az Állami Számvevőszék jelentésében is szerepel az a probléma, hogy nem választhatók el a közszolgálati tevékenységek az egyéb jellegű tevékenységektől, és nem világos, hogy az államilag odaadott források pontosan mit finanszíroznak, milyen mértékben és mennyire. Ez, azt gondolom, azért is probléma, mert nem lehet visszamenőleg megindokolni, hogy a közszolgálati szolgáltatásoknak pontosan milyen a forrásigényük, és ennek megfelel ően a költségvetési tárgyalásokkor ezt a forrásigényt világosan érvényesíteni lehetne vagy lehessen. Most még egyszer visszatérek a tartalmi elemzéshez. Ahogyan azt elmondtam, az Országos Rádió és Televízió Testület van megbízva azzal, hogy a hírek tartalm i elemzését elvégezze. Az ORTT 2008. évi beszámolójában van is egy többoldalas blokk, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozik. Megítélésem szerint - elnézést kérek, amiért most itt az ORTT beszámolójának egy mozzanatáról kell beszélnem - ez az elemzés nagyon szűkkeblű, és nagyon kevéssé jut el a lényegig, ahová el kellene jutnia. Tulajdonképpen mennyiségi viszonyokat elemez elsősorban, megállapítja azt a bizonyos kétharmadegyharmad arányt megjelenítő törvényszerűséget az MTI működésében, ahol a kormány, a ko rmányoldal és az ellenzék egyenként egyharmadnyi teret kap, és ezt árnyalja, cizellálja is különböző esetekben. Kéthárom fontos hiány azonban megemlíthető ebben az elemzésben, ez pedig a következő: a hírszolgálatnak elvileg valamilyen módon pontosan, tárg yilagosan, szoros tapadással a mögötte lévő valóságot kellene megragadnia. Most azt, hogy ez megtörténik, vagy nem történik meg, nem tudjuk meg az ORTT elemzéséből, sőt, egy nagyon érdekes mondatot olvashatunk a 154. oldalon, ez így hangzik: “Korábban emlí tettük már, hogy amennyiben az MTI hírkínálatát a politikai, közéleti valóság modelljének tekintjük, úgy a hírkínálat változása visszavezethető a politikai kommunikáció stratégiáinak módosulására.” Csakhogy az a baj, hogy ezt nem vehetjük kiindulópontnak, hiszen a hírelemzésnek éppen azt kellene bizonyítania, hogy az a valóságmodell, ami a hírekből összeáll, tényleg megfelel magának a valóságnak. (21.10) A hírelemzésnek ez volna a fő feladata. Ezt az ORTT elemzése nem éri el, nem is próbálkozik vele. Ennek következtében - és most térek vissza, hogy a Magyar Távirati Irodának is volnának saját feladatai ezzel a dologgal kapcsolatban , ha már egyszer ezt a döntő fontosságú kérdést az ORTT elemzése nem oldja meg, megítélésem szerint - amit egyébként nem most v etek föl először, hanem talán harmadjára - magának az MTInek kellene egy ilyen elemzést végrehajtani, a valóság és az általa épített modell közötti megfeleléseket vagy különbségeket észlelni, és ezekre vonatkozólag valamilyen ítéletet alkotni, esetleg ha szükséges, valamilyen terápiát megemlíteni.
