Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
997 Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Bencsik János, a Fidesz képviselője, 15 percben. Öné a szó. Parancsoljon! BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azt le kell szögeznünk egyértelműen, még ha csak az államtitkár úrnak is, aki a kormány nevében van jelen ennek a vitának a lefolyásában, hogy nem mi állítjuk azt csupán, hogy az induló nemzeti vagyon egyharmada szőrénszálán eltűnt. Ha nekünk nem hisz, tisztelt államtitkár úr, akkor higgyen az Állami Számvevőszéknek. Az Állami Számvevőszék 2004es összefoglaló tanulmányában a következő olvasható szó szerint: “A vagyon eltűnésének egy részét, 1014 százalékát bizonyos okokkal lehet magyarázni. Ezt is figyelembe vé ve az induló vagyon közel egyharmada viszont minden jel szerint - idézőjelbe van téve! - ’eltűnt’ az elmúlt tizenhárom év alatt. Elemzők szerint ez az eredeti tőkefelhalmozáshoz hasonló módon magánvagyonná vált. Meg kell jegyezni, hogy ez a kalkuláció nem tartalmazza a spontán privatizáció 19881990 közötti időszaka alatt bekövetkezett állami vagyonvesztéseket.” Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ez az Állami Számvevőszék 2004es összefoglaló tanulmányából olvasható szó szerint, szöveghű en. Ez akkori áron kalkulálva, akkori jelenértéken számolva volt 4000 milliárd. Ma 2009 van. Ha az inflációt figyelembe vesszük, akkor ez már, azt gondolom, hogy több mint 5000 milliárd. Most a költségvetési lyukak tömködése érdekében az SZDSZes vagy a Re formszövetség által jegyzett megoldási javaslat ennek töredékével foglalkozik. Töredék forrást keresünk annak érdekében, hogy a költségvetést lábon lehessen tartani, hogy a válság negatív hatásaitól meg lehessen védeni az országot. De nem ezzel szeretnék f oglalkozni, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr. Valójában fájlalom azt, hogy a mai ülésnapot nem ezzel a témakörrel kezdtük. Mert ha a teljes körű privatizációs jelentés tapasztalatait vettük volna szemügyre elsőként, talán a szabad demokra ta képviselőtársaink jelenlététben, akik ennek a napirendnek a tárgyalásánál egyetlenegy személlyel sem képviseltették magukat, és ez mutatja az ő hozzáállásukat ehhez a kérdéskörhöz - teszem hozzá, hogy szocialista képviselőtársaink sem túl sokan érdeklőd tek a téma súlyossága iránt. (Keller László: Meg a Fidesz sem!) Azt gondolom, államtitkár úr, hogy a jelenlétünk, és az, hogy felelősen próbálunk segítséget nyújtani a kormány számára és az ön számára is, hogy világos és egyértelmű képet kapjon, hogy ha má r az önök által beterjesztett jelentés erre nem tért ki, akkor ezt a segítséget fogadja szívesen. (17.40) Persze nem az ön érdekében tesszük ezt alapvetően, hanem a közös sorsunk alakítása érdekében, amihez egyébként önnek is van köze, hiszen ön is ennek a z országnak, ennek a köztársaságnak a polgára. S mi nem vagyunk olyan szűkkeblűek, hogy csak a magunk javával foglalkozzunk, számunkra az is fontos, hogy ön, mint ennek az országnak az állampolgára és az ön gyermekei, a jövő nemzedék az elkövetkezendő idős zakban még rendelkezzen olyan forrásokkal, olyan erőforrásgyarapító rendszerrel, amely képessé teszi magát az államot arra, hogy polgárai számára az alapvető szolgáltatásokat tudja biztosítani és finanszírozni. Mert hogy ennek a nemzeti vagyonnak ez lett volna a feladata. Természetesen tudjuk, mert nem vagyunk naivak, hogy a nemzeti vagyon, amely a szocialistakommunista államosítás következtében jelentős mértékben felduzzadt, tartalmazott vállalkozói vagyonrészeket, de tartalmazott működtető vagyonelemeke t is. Itt meg kell állni és különbséget kell tenni: a vállalkozói vagyonnak elsősorban vállalkozók kezében van a helye, ezt nem vitatjuk; de a működtető vagyonnak, amely az ország, az állam, a nemzet biztonságos működéséhez szükségeltetik, annak viszont kö zösségi tulajdonban kell, illetve kellett volna maradnia. Mi igazából ezért hiányoljuk a hatástanulmányokat, vagy legalább egyegy nagy ágazathoz kapcsolódó
