Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
986 garázdálkodásának két éve alatt eladta 43 százalékát az állami vagyonnak. (Keller László: A parlamentben vagy, szégyelld magad!) 43 százalékát! Csodálkoznake azon vajon most már az emberek, hogy miért is lett tikosítva minden ilyen szerződés? Nem kell már csodálkozni rajta, elhangzott, 8 százalékos garantált nyereséget reméltek és kaph attak is ezekben a paktumokban a vásárlók. Sokat mond a táblázat, amely a jelentés végén szerepel, amely a 38 legnagyobb értékű privatizációs bevételt mutatja be. Vajon hogy oszlik meg ez a 38 legnagyobb értékű bevétel? Érdekes módon három alkalommal a Fid esz nevéhez köthető, 2 alkalommal az MDF nevéhez köthető. Mit ad Isten: 33 alkalommal az MSZPSZDSZkoalícióhoz köthető. Gondolom, ez is mond valakinek valamit. Összegezve, az állami vagyon privatizációja a világ minden országában két alapvető célt szolgál . Az egyik minden bizonnyal, hogy segítse a gazdaság átalakulását, és beengedje a piac szabályozó erejét, a másik pedig minden bizonnyal az, hogy a jelenleginél hatékonyabban működtesse a vagyonelemeket. De mindkettőnek azonos célt kell szolgálnia, vagyis minél magasabb fokon kell szolgálnia az állami bevétel növekedését, segíteni kell a foglalkoztatási körülményeket, és mindezek hozadékaként pedig javítani kell az ország lakóinak életkörülményeit. Ezzel szemben a magyar privatizáció története példátlan, me rt szinte lerombolta, de legalábbis lefékezte a gazdaságot, munkahelyek szűntek meg, és sokkal kevesebb létesült helyettük, az ország elvesztette a piacainak nagy részét, a lakosság kiszolgáltatott helyzetbe került, és mint ahogy elhangzott már, morális és etikai, erkölcsi romlás következett be az országban. A korrupciót maga a magyar privatizációs folyamat erősítette fel, mert a vagyonelemekhez való hozzájutás körülményei maffiaszerűek voltak az első perctől kezdődően. Botrányos sikerdíjak, sikkasztások és lebukások sorakoznak egymás után. A szolgáltatói szektorban számos esetben találkozunk monopolhelyzettel és olyan lehetőségekkel, amelyek kihasználása nyilvánvalóan a lakosság rovására történik. Elenyésző volt a nyilvános és valóságos verseny, és jól láth ató, hogy az állami vagyonhoz jutó szféra mindig bennmaradt a körben, magyarul, aki egyszer állami vagyontárgyat vásárolt, az vélhetően a hozadékából újabb állami vagyontárgyakat tudott vásárolni. A magyar privatizáció romba döntötte az ország gazdasági ku ltúráját, és válságot idézett elő Magyarországon. Az a válság, amelyet most megfejelt az ősszel begyűrűző világgazdasági válság, ennek a folyamatnak köszönhető. Világosan látszik az is egyébként, hogy a rendszerváltás előtti politikai elit hogy mozgott és hogy törekedett a politikai hatalmat felhasználva az állami vagyon megszerzésére. Azok, akik korábban az ország lakóitól elvették az állam nevében az állam javára a javakat, most az államtól veszik el az állam nevében a saját maguk részére a javakat. De fu rcsa! Emlékezzünk vissza néhány példára, legyen az MOL, MVM, legyenek maguk a villanyhálózatok, a gázelosztók, a vegyipar, a gépgyártás, acélipar, bányák, kádkőgyárak, kereskedelmi láncok, Malév, a Tankönyvkiadó, gyógyszeripar, talán mondtam már, a MÁV Car go vagy a hotelláncok. (16.50) Előttünk, a szemünk láttára folytatják ugyanezt a gyakorlatot tovább, kivásárlás, azután majd visszabérlés, azután a legújabb módi, a PPPprogram - nagyon szép a fedőneve egyébként, elegáns programról van szó , és a divatdik tátor miniszterelnök úr pedig újra megkezdte újraépíteni ennek a folyamatnak a lényegét, és egy új típust hozott tető alá, ami arról szól, hogy lakossági pénzből, állami garanciával hozzunk létre olyan beruházást, amit magáncégek fognak működtetni, lásd Dé li Áramlat, gáztározó, hadd ne soroljam tovább. Apropó, a gáz: a gázvagyont a magyarok nem tudják kiaknázni. Kanadából kell hozni embereket, vállalkozásokat, akik ezt megcsinálják helyettünk, ki tudja, mögöttük nem álle valami orosz érdek. Még az sem kizá rt, hogy a végén ez ki fog derülni. Hatalmas biznisz a karbonkvóta, de Magyarországon még nem tudják, ennek egyébként mi lesz a következménye. A jövő országgyűlési biztosa azt kérte, vonják vissza erdőtörvényt, mert világosan látszik benne, hogy el akarják adni az állami erdőket. Tessenek még egyszer figyelni: el akarják adni az állami erdőket! Ezt korábban már felhoztam, sőt volt egy törvényjavaslatunk a kollégámmal, Kósa Lajos
