Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
984 Versenyhivatallal és olyan jogszabályokkal, olyan privatizációval, olyan döntésekkel, amelyek őket hozzák helyzetbe. S ha van erős magyar polgárság, akkor a társadalomnak is nem egy ilyen kettészakadt helyzete áll fenn. Akk or a demokrácia is sokkal stabilabb, akkor a válsággal szemben is sokkal ellenállóbbak vagyunk, akkor Magyarország versenyképesebb a külföldi országokkal szemben is. A bérlakások privatizációjáról már szóltak képviselőtársaim. Ez sem volt igazán felelős dö ntés. Emlékszem arra a külföldi szakértői anyagra a kilencvenes évek elején - akkor még a szociális és egészségügyi bizottságban dolgoztam , amely ahhoz hasonlította az akkori helyzetet, hogy egy égő kanócú puskaporos hordó felett ül az állam, akkor a lak ástulajdonok tekintetében a tulajdonos, és ezt a puskaporos hordót az égő kanóccal gyorsan átdobta az önkormányzatoknak, az önkormányzatok gyorsan átdobták az embereknek. A puskapor itt azt jelenti, hogy óriási felújítási igények vannak, és az emberekre ez eket a tulajdonokat tömegesen átterhelték, és nem tudnak eleget tenni - és ma ezzel küszködünk - a felújítási kötelezettségeknek, mert a bérek nem emelkedtek a profitok arányában, az emberek életszínvonala nem emelkedett a profitok arányában, és a felújítá si kötelezettség tömeges hiánya áll fenn. Ezért kellett csinálni egyébként a panelfelújítási programot az Orbán- kormány idején - az Orbánkormány idején csináltuk a panelfelújítási programot, akkor vezettük be, akkor indítottuk el , ezért kellett bérlaká sprogramot csinálni, mert nincsenek bérlakások, és ez is a következménye, és erről is beszélni kell. A társadalompolitikai szemlélet hiánya. A privatizáció nem csak egy pénzügyi tranzakció, amit egy ilyen jelentéssel, egy pénzügyi mérleggel el lehet intézn i. Az egész társadalom számára, a társadalom élete, jövője számára, a polgárosodás számára, a közösségek számára óriási jelentősége van, erről beszélni kellene. Nem lehet a fejünket a homokba dugni, és nem lehet pusztán számokkal dobálózni, és azt mondani, hogy bennünket nem érdekelnek az emberek. Bennünket az emberek kell hogy érdekeljenek, és akkor leszünk hazafiak, és akkor leszünk felelősek, ha az emberek érdekeit nézzük, a magyar emberekét, akik ebben az országban laknak. Köszönöm szépen. (Taps a Fides z és a KDNP soraiban.) (16.40) ELNÖK (Harrach Péter) : Tasó Lászlóé a szó. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az világosan látszik, hogy a kormánynak annyira hiányzott ez a jelentési kötelezettség, mint egy hátbavágás. Szerették v olna ezt minél hamarabb letudni, azt sem bánták volna, ha így szépen csendben beseprik a szőnyeg alá, és nem is hall róla a közvélemény, holott egy nagyon fontos eseménysorozatról, 17 év működéséről szól maga a jelentés. A jelentésre visszatérve, mindenkép pen fontos megjegyezni, hogy minden kormány igyekezett a saját döntési mechanizmusához igazítani a szervezeti egységeket, amelyek az állami vagyon eladásában közreműködnek. Az MSZPSZDSZkormányok igyekeztek minél szűkebbre vonni a döntéshozói kört, és már a már elérték a szervezetfejlesztés negatív csúcsát, a megcsúfolását, amikor is a miniszterelnök és pénzügyminiszter emberei az MNV Zrt. zárt rendszerén belül eldönthetik az állami vagyon sorsát. Nem lehet szó nélkül hagyni azt a korábbi trükköt, amelyet a Hornkormány idején tapasztalhattunk, amikor bevonták a kárpótlási jegyet abba a folyamatba, amelynek során az államról kétszeres bőrt húztak le. Hosszan lehetne értékelni azt is, hogy vajon mi motiválta a vagyonkezelő szervezeteket, amikor meghatározták a privatizáció menetét, és arról is hosszan lehetne beszélni, hogy alakult ez a folyamat, hogy 1859 állami vállalatból 2007. december 31ére már csak 129 maradt. Ha valaki időt szánna arra, és a jelentésben megnézné, hogy a kormányok hogy vonultak ki az ál lami cégekből, akkor biztosan rájönne, és megismerhetné a kiszervezés tematikáját. Azonban
