Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 17 (197. szám) - Az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról (1990-2007) szóló jelentés, valamint az ÁPV Zrt. és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létre... - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
968 lebontva ismerteti a legfontosabb tranzakciókat, számot ad a privatizációs bevételekről és köl tségekről. A magyarországi privatizáció alapvetően a parlament felügyeletével, annak döntéseivel meghozott keretek között ment végbe. Az első, 1990től 1995ig terjedő időszakban országgyűlési határozatok rögzítették évente a vagyonpolitikai irányelveket. Ezt követően privatizációs törvény szabályozta a folyamatot egészen 2007ig, amikor is megszületett a jelenleg hatályos vagyontörvény. Tisztelt Ház! Ezt a folyamatot sokféleképpen lehet értékelni. Nem gondolom, hogy a legfontosabb mérőszám, a privatizáció révén mekkora bevételt sikerült az államnak elérnie, de azt sem gondolom, hogy ez elhanyagolható lenne. A jelentésből kitűnik, a privatizációs szervezetek igen jelentős, 2007 végéig folyó áron mintegy 3000 milliárd forint, összesen 2952 milliárd forint bev ételt értek el. E bevétel 37 százaléka külföldi befektetőktől származott. Az induló vagyon 2007 végére folyó áron - szeretném mondani - 918,9 milliárd forintra apadt. A privatizáció hozzájárult az ország külföldi fizetőképességének javításához, az adósságá llomány csökkentéséhez. A privatizációnak azonban nem ez volt a fő eredménye, sokkal inkább a korszerű, a magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrejötte, vagyis az, hogy a privatizált vagyon olyan tényleges tulajdonosok kezébe került, akik jelentős tőkéve l rendelkeztek, az eszközök működtetéséhez korszerű technikát, technológiát hoztak az országba. Mindez a gazdaság jelentős átalakulását eredményezte, fejlett iparágak váltak meghatározóvá Magyarországon. Tisztelt Ház! Visszatérve néhány alapvető, a jelenté sben foglalt számszaki összefüggéshez, elmondanám, hogy a vizsgált időszakban a privatizációból származó állami bevétel 2395 milliárd forintot tett ki. Tudjuk azonban, hogy mind a privatizációnak, mind a vagyonkezelésnek költsége is van. A jelentés szerint ez a költség ugyancsak ebben az időszakban 1370 milliárd forint volt, ez azonban nem azt jelenti, hogy ez utóbbi automatikusan levonandó a privatizációs bevételből. Az összeg megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a jelzett költségek jelentős ré sze akkor is felmerült volna, ha nem kerül sor a privatizációra. A privatizáció az állami tulajdonban lévő ingatlanok, részvények, üzletrészek magánosításából származó bevételének csúcspontját 1995ben érte el. A bevétel 481 milliárd forint, közel 95 száza léka készpénzben, a készpénzen belül pedig 87 százalék devizában folyt be. Az 1995. évi bevétel önmagában 45 milliárd forinttal haladta meg az 19901994 közötti együttes bevételt. Az 1997. évben az állam vállalkozói vagyonának értékesítése és hasznosítása során szintén jelentős, 350 milliárd forint bevételre tett szert az ÁPV Rt., ebben az évben került sor több stratégiai jelentőségű társaság teljes vagy részbeni privatizációjára. Ilyen volt a Matáv, a MOL, a Rába, a TVK, az MHB, a Richter, az OTP, az ELMŰ és a Budapesti Erőmű. A privatizáció eddigi története során elért bevételek közel felét, 43 százalékát az 19941998 közötti években realizálták az állami vagyonkezelők. 1998tól kezdve a privatizáció folyamatosan mérséklődött. (15.20) 20012002re a hangsúly a vagyon működtetésére, kezelésére tevődött át. 2002ben azonban kidolgozásra került a kormány privatizációs és vagyonkezelési koncepciója, amelynek nyomán a privatizáció erőteljesen újraindult. A privatizációs folyamat eredményekép pen 2007re az állami vagyon értékesítendő része jelentősen lecsökkent, az intézményes privatizáció időszaka lezárult. Az államnak a rábízott nemzeti vagyonnal kapcsolatban új feladatai keletkeztek, tulajdonosként másfajta kihívásokkal kell szembenéznie. A vagyon értékesítése helyett elsősorban a tartós állami tulajdonban maradó vagyon értékének megőrzése és gyarapítása a cél. Az állami vagyongazdálkodás eddigi szabályozása és jórészt az intézményrendszere is betöltötte rendeltetését, ezért új jogi és szerv ezeti keretek kialakítása vált indokolttá. Az új szervezeti keretet az egyetlen állami vagyonkezelő szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozása jelentette, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti
