Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
96 igazgatóság, mind a felügyelőbizottság tekintetében. Itt azonban el kell mondani, hogy az eredeti törvényjavaslat, illetve a jelenleg hatályos törvényszöveg is tartalmaz az igazgatóság létezésére vonatkozó korlátot. Tehát ahogy az államtitkár úr elmo ndta, csak a jelentős, a működés, hatás szempontjából jelentős cégeknél kell igazgatóságot létrehozni, egyébként a Gt. vonatkozó szabályai alapján egyszemélyi, vezérigazgatói vezetés történik, és ezen túlmenően az igazgatóság létszáma is a Gt. irányadó sza bályaihoz, a 315 főhöz képest 7 főben van korlátozva, mintegy mozgásteret biztosítva, hogy ugye, különféle cégek vannak, arányosan kellene meghatározni az igazgatóság létszámát. Gondot is jelentene, ha akadályoztatás esetén, például szavazategyenlőség mia tt nem tudna az igazgatóság döntést hozni egy ilyen létszám mellett. Nagyobb a gond a felügyelőbizottságnál. A felügyelőbizottság létszámának 3 főben történő korlátozása azt jelentené, hogy a törvény ugyan - mint legkisebb létszámot - megadja ezt a lehetős éget, de a határozatképesség szempontjából a 3 fő a minimum is. Tehát kétharmadnak, de legalább 3 főnek kell jelen lennie a felügyelőbizottságból. Itt már eleve fennáll a működőképtelenség lehetősége, ha valaki akadályoztatva van. Nem beszélve arról, hogy a munkavállalóknak is - adott esetben - egy helyet kell biztosítani, és egy jelentős cégnél, ha 200 millió feletti, akkor az ÁSZ delegál elnököt; ez egy hosszú folyamat, semmiképpen nem promt pótolható, ha ilyen típusú akadály merülhet fel. Ez persze csak a 3 főnek szól, itt is megjegyezném, hogy nyilván, ha az arányosságot vesszük alapul, akkor van megoldás azokra a problémákra, amit az előterjesztő javasolt. Hasonló gondot észlelünk a javadalmazásnál. Egyrészt mozgó célpont, mozgó érték került meghatározá sra. Mindaddig, amíg elvi szinten beszélünk erről, addig ez jó irány, jó bázisa annak, hogy mondjuk, mi legyen a cél, ha maga az érték esetleg vitatható is, amikor azonban kodifikálásra kerül, akkor praktikusan konkrétan meg kell határozni, hogy ez mindig egzaktul kiolvasható legyen a törvényjavaslatból, mondjuk, a jogalkalmazó számára ez egy határozott felső korlát legyen. Azt gondolom, eltérő a különféle méretű, különféle árbevételű, különféle gazdasági kapcsolatrendszerrel bíró cégek felelőssége, mind az igazgatósági, mind a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában. Ezért itt is egyfajta arányosság keretében kell ezt meghatározni. Azt hiszem, talán ez is javítható módosító indítványokkal, ha az alapkérdés tehát tisztázható, nyilván ezek a részletek is ren dezhetők. Ezzel együtt a költségvetési bizottság többsége nem támogatta az általános vitára való alkalmasságot. Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Borsos Józs ef képviselő úrnak. BORSOS JÓZSEF , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy az előttem szólók már elmondták, hiszen államtitkár úr is az érveit ugyanúgy felsorolta, mint a bizottsági ülésen, és a képviselőtársam is elmondta: három olyan fő pont körül alakult ki vita, amelyeket már említettünk. Az egyik ilyen, hogy a többség szeretné ezt a kérdést összekötni az önkormányzati szféra hasonló szabályozásával. Erről a véleményünk az, hogy ennek egyébként különösebb akadályát nem látjuk, de azért javasoljuk, hogy a kormány először tegyen rendet a saját háza körül, és majd utána próbáljon meg egyébként más felelős testületek dolgába vagy hatáskörébe beleszólni vagy javaslatot tenni. Azt gondolom, a jó példa nyilván ragadós lehet, és ha itt jól döntünk, akkor talán az önkormányzatok is átgondolják az ilyen irányú döntéseiket. A második ilyen kérdés - mint az előttem szólók említették - akörül alakult ki, hogy a javadalmazás átlagkeres ethez való kötése megfelelő vagy nem megfelelő. És mivel államtitkár úr már ott is elmondta, hogy egyébként egy arányosítási rendszert kidolgozott az erre illetékes tanács, azért mi elfogadhatónak gondoljuk azt - ha már a miniszterelnök úr tett egy olyan j avaslatot ebben a Házban nem is olyan régen, hogy az országgyűlési képviselők javadalmazását kössük az átlagkeresethez, ha ez a miniszterelnök úrnak megfelel, akkor azt gondolom , hogy itt a Ház
